Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Sudár Balázs: Török hadak Magyarországon, 1663-1664

te Kaplan Musztafa karamáni pasa parancsnoksága alatt.27 (A tatár kán fia a krími csapatok másik felével ugyanitt kelt át a Dunán, hogy Bácskába menjen telelni.)28 Néhány nap múlva Kaplan Musztafa jelentette, hogy a Murán a víz áradása és a túlsó part védelme miatt nem tudtak átkelni. Az idő rövidsége miatt csak arról lehetett szó, hogy valahol Kanizsa közelében, esetleg éppen Zrínyi-Újvár térségében tettek nem túl erőteljes kísérletet a törökök. Könnyen lehet, hogy ez az akció azonos azzal, amelyről Esterházy Pál írt, aki szerint a Csallóközből hazafelé tartó Zrínyit támadták meg Kotori mellett. A teljes török sereg állítólag 10.000 főre rúgott, közülük azonban csak 2-3000 fő kelt át a Murán, de őket a keresztények megverték és visszaszorították.29 A sikertelenség hírére a nagyvezír Kaplan Musztafát Kanizsára, a tatárokat pedig a jali agával Pécs környékére rendelte telelni.30

A nagyvezír november 21 -én ért Eszékre, amelynek védelmére Gürdzsí Mehmed alappói pasát hagyta hátra. Kibleli Musztafa damaszkuszi pasa csapataival az Al-Dunánál, Modavában és Jenipalánkban telelt,31 Szihráb Mehmed szivaszi pasa Hercegovinába vonult, Fázil Ahmed pedig a vezérkarral Belgrádban telepedett meg. A ruméliai csapatok engedélyt kaptak a hazavonulásra.

Zrínyi Miklós és Julius Hohenlohe téli hadjárata azonban alaposan megzavarta a téli pihenőt.32 1663 végén nagyon komoly, körülbelül 20-25.000 fős haderő gyűlt össze a Délnyugat-Dunántúlon,33 sokkal nagyobb, mint a helyi hadjáratokon általában szokásos néhány ezer ember. Először Berzencére csaptak le (január 21.), majd Babócsát és Barcsot vették be (január 24.), azután Szigetvár ellen fordultak, de ostromszerek híján megelégedtek a turbéki palánk lerombolásával, s Pécs felé folytatták az útjukat, melynek ostroma 28-án kezdődött meg. A törököket meglepetésként érte a támadás, s bár a hírek minden bizonnyal eljutottak Belgrádba a nagyvezírhez, az ellenállás lassan bontakozott ki. Fázil Ahmed pasát elsősorban Szigetvár ostromának a híre ijesztette meg, melyre válaszul két intézkedést hozott: egyfelől szerdárrá - hadjárati vezetővé - tette az Eszéken telelő Gürdzsí Mehmedet, s lényegében minden használható erőt mellé rendelt a térségből: a fehérváron ülő Hadzsi Musztafát, a tatárokat - Bácskából a tatár kán fiát is berendelte -, a dél-dunántúli törököket, a zvornikiakat és a bihácsiakat is.34 O maga saját alakulataival, valamint

27 Szilahtár 1928.305.

28 Behdzseti 2006.185. Utóbbi helyen akadtak beléjük Zrínyi csapatai 1664 februárjában. Evliyá 2002.237.

29 Esterházy 1989.137., 480.; Csapodi-Klaniczay 1958.285.

30 Szilahdár 1928.306.

31 A karamáni tartományi csapatok az Al-Dunánál, Modavánál és Jenipalánknál kaptak téli szállást. Fekete 1993.,251.,274.

32 A hadjárat török szempontból való elemzése: Sudár 2016b.

33 Esterházy 1989.60.

34 Behdzseti 2006.156.

98