Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Bagi Zoltán Péter: Jean-Louis Raduit de Souches hadjárata 1664-ben Alsó-Magyarországon
vári táborból, hogy foglalja el Nyitrát. A hegytetőn épült várból és a hegy lábánál, a Nyitra folyó partján palánkkal megerősített mezővárosból álló erősséget az őrség egy puskalövés nélkül átadta az ellenségnek. A megállapodást a vár magyar parancsnoka kötötte meg. Ennek értelmében a mezővárosba beszállásolt Mercy gyalogezred kétszáz katonáját az ostromlók Pozsonyba kísérték, ahol az egységet vezető hadnagyot vasra verték és vizsgálat indult ellene. A vár és a mezőváros elestével egész Nyitra vármegye meghódolt.5 Nyitra átadását követően a kiküldött sereg Galgóc alá vonult. A várban és a városban állomásozó magyar és német katonaság itt is reménytelennek ítélte meg a védelmet, így az őrség parancsnoka kénytelen volt átadni a rábízott erősséget. Az elvonulókat Pozsonyig kísérték a pasa csapatai egy részével, hogy bántódásuk ne essen. Ám amint a magyar koronázóvárosba érkeztek, a galgóci őrséget és tisztjeit letartóztatták és vizsgálat indult ellenük is.6 A pasa megkísérelte Sempte elfoglalását is: katonáival átkelt a Vágón és tíz ostromágyút is vitt magával. Az erősség védelmét a nem sokkal korábban Montecuccoli által odarendelt bajor választófejedelmi gyalogezred ötszáz katonája és mintegy negyven ágyú látta el egy bizonyos Nicola alezredes parancsnoksága alatt. A pasa felszólította őt Sempte átadására, kilátásba helyezve, amennyiben megtagadja ezt, úgy mindenkit lemészároltat. Az alezredes azonban a harcot választotta, mondván őt az erősség megvédésére küldték és ennek eleget is fog tenni. Ezt követően a felek heves tüzérségi párbajt vívtak egymással. A pasa pedig csakhamar láthatta, hogy Nicola komolyan gondolta az ellenállást. Ezért, és mivel lassan közeledett október közepe, a hadjárati év vége, és a nagyvezír már készült a téli szállásra vonuláshoz, inkább visszatért az oszmán fősereg érsekújvári táborába.7 Ugyanezen okok miatt hagyott fel egy másik pasa Trencsény megtámadásával is. Köprülü Ahmed őt is néhány ezer katonával és néhány ágyúval rendelte ki. A pasa megállt néhány kilométerre a vártól és a várostól, majd megadásra szólította fel az őrséget, kilátásba helyezve, hogy amennyiben ez tizenkét napon belül nem történik meg és ellenállnak, úgy senkinek sem kegyelmez.8 A nagyvezír október 31 -én elindította seregét Érsekújvár alól, hogy téli szállásra vonuljanak. Mindeközben parancsot adott Apafi Mihály erdélyi fejedelemnek, hogy saját katonáival, valamint az oszmán lovasság egy részével és néhány löveggel vonuljon Léva meghódítására. Az ottani őrség azonban nem várta be az 5 Ortelius 1665.289., 309.; Theatri Europaei 1672.961. 6 Ortelius 1665.289-290. 7 Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA) Kriegsarchiv (KA) Alte Feldakten (AFA) 1663-11-5; Ortelius 1665.289.; Theatri Europaei 1672.961. 8 Ortelius 1665.290.; Theatri Europaei 1672.961.; Thúry 1890.500. 76
