Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Kenyeres István: "Megtetszik innét, mely igaz mondás amaz: pecunia nervus belli." Hadi költségek Európában a 17. század első felében, különös tekintettel a Habsburg-birodalomra
nak.15 Az államadósság I. Ferdinánd halálakor ( 1564) 12 millió rFt volt, II. Rudolf halálakor már 30 millió rFt-ra rúgott, amelyet átmenetileg ugyan sikerült lefaragni, de a 18. század közepére a kamarai és a hadi adósságok elérték a 100 millió rFt-ot.16 5) Az államigazgatás és a bürokrácia fejlődése a Habsburg Monarchiában A megnövekedett állami feladatok az összetett államként működő monarchiát is pénz- és hadügyigazgatásának modernizálására, központosítására ösztönözték. I. Ferdinánd már uralkodása kezdetén döntő fontosságú reformokat hajtatott végre: az Udvari Kamara (1527) létrehozása, majd az uralma alá tartozó országok, tartományok helyi kamaráinak (Länderkammer) felállítása: Alsó-ausztriai Kamara (1522), Cseh Kamara (1527), Magyar Kamara (1528), Sziléziai Kamara (1556) létrehozása.17 Utódja, II. Miksa nevéhez fűződik a Szepesi Kamara (1567) létrehozása.18 A pénzügyigazgatásban a legfontosabb szerepet kétség kívül az Udvari Kamara játszotta. Az egyes országok, tartományok kamarái a központi pénzügyigazgatási szerv alá tartoztak, bár a rendek, pl. a Magyar Királyság esetében igyekeztek ezeket a szerveket befolyásuk alá vonni. A hadügyigazgatás központosítását szolgálta a Haditanács 1556. évi felállítása.191. Ferdinánd halála után (1564) az egyes osztrák örökös tartományokat külön ágak örökölték, ami megnehezítette a központi kormányzat helyzetét. A Habsburg Monarchia, összetett államalakulat volta ellenére, rendelkezett központi pénzügyigazgatással, bár a jövedelmek beszedése és elköltése helyi szinteken, a kamarákon keresztül valósult meg, így központi kincstár nem is létezett, így az Udvari Kamarának, mint hivatalnak nem is voltak ekkor bevételei. Az egyes tartományok/országok különállása, saját pénzügyigazgatási rendszere pedig nem tette lehetővé egy hatékony, centralizált szervezet-rendszer kialakítását. Az egyes kiadások finanszírozása átutalásokkal, központi pénztárak bevonásával történt. A bécsi udvarnak ugyanis sikerült elérnie, hogy a 16. század közepére a legfontosabb kiadási „helyeknek”, így az udvari és a hadi költségek kifizetésére önálló „szakhivatalok” jöjjenek létre a Hofzahlmeister (udvari fizetőmester) és a Hofkriegszahlmeister (udvari hadi fizető-mester) személye körül. Ezek a pénztárak kulcsszerepet játszottak a civil és hadi kiadások közvetlen finanszírozásában.20 Abürokratizáció lassú előrehaladását jelzi, hogy a kamarai hivatalokmunkájában egy-15 Kenyeres 2012b. 16 Rauscher 2008a. 422.; Rauscher 2010.23-24.; Rauscher 2004.6.; Rauscher 2013.363.; Mensi 1890.656.; Winder 2012.440-441. 17 Rauscher 2004.122-187.; Winkelbauer 2004.409-529. A központi hivatalok történetének rövid áttekintésére és a Magyar és Szepesi Kamara hivataltörténetére lásd Acsády 1888.; Ember 1946.; Nagy-E Kiss 1995.5-63. 18 Acsády 1894.; Szűcs 1990.7-119. 19 A Haditanács történetére lásd Regele 1949. 20 Kenyeres 2007.; Kenyeres 2008. 43
