Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Kenyeres István: "Megtetszik innét, mely igaz mondás amaz: pecunia nervus belli." Hadi költségek Európában a 17. század első felében, különös tekintettel a Habsburg-birodalomra
STUDIA AGRIENSIA 34. Kenyeres István „Megtetszik innét, mely igaz mondás amaz: pecunia nervus belli“ Hadi költségek Európában a 17. század első felében, különös tekintettel a Habsburg-birodalomra Zrínyi Mikós és a „fiscal-military state“ „Megtetszik innä, mely igaz mondás amaz: Pecunia nervus belli” - olvashatjuk Zrínyi Miklós megjegyzését a Tábor kis tradábm.' A nevezetes hadtudományi műben a költő-hadvezér kiszámította egy 24 ezer fős zsoldossereg zsold- és élelmezési költségeit, összegezi is eredményét: egy évre összesen 1.763.056 rajnai forintba2 kerülne egy ekkora had félfogadása, zsoldköltsége, élelmezése. Annyit érdemes megjegyezni, hogy ez az összeg jelenlegi ismereteink szerint a Magyar Királyság 16. századi utolsó harmadára becsült jövedelmeinek (800-900 ezer rajnai Ft) közel kétszerese volt, ez az arányszám pedig Zrínyi korszakában sem változott jelentősen.3 Ha valaki, akkor Zrínyi Miklós tisztában lehetett e körülménnyel, nem véletlenül idézte a fenti latin mondást, amely Ciceróhoz vezethető vissza és így magyarítható: a háború / a dolgok éltető ereje/ lelke a pénz. Zrínyi több helyen is említi a hadakozáshoz szükséges pénz előteremtésének szükségszerű voltát, és ezzel a lényegre tapintott, ahogy ugyanebben a művében írja: „Mivel hadat pénz nélkül semmiképpen nem viselhetni.”4 A költő-hadvezér a Mátyás király életéről való elmélkedések című munkájában kortársaihoz hasonlóan Tacitust idézve a hadviselés költségeinek előteremtését az adózásban látta: „Neque quies gentium sine armis, neque arma sine stipendiis, neque stipendia sine tributis haberi queunt” - azaz: „Nincs a népeknek nyugalma hadsereg nélkül, nincs hadsereg zsold nélkül és zsold adók nélkül.”5 Készült az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében. 1 Zrínyi 1976.74. 2 A korszakban a bécsi központi udvari és kamarai szervek, az Alsó-ausztriai Kamara és más tartományi kamarák, a Haditanács és a Német-római Birodalom és az örökös tartományok rendjei a rajnai (régiesen: rénes) Ft-ot használták, ami ekkor már számítási pénzzé alakult. A magyarországi kamarai szervek ugyanakkor a szintén számítási pénz magyar (kamarai) forintot használták. Az átváltási értékek az alábbiak szerint alakulnak: 1 magyar (kamarai) Ft = 100 magyar dénár (den), 1 rajnai Ft [Rheinisch Gulden, rénes Ft, a tanulmányban, a továbbiakban: rFt] = 60 krajcár (kr) = 80 magyar den, így 1 magyar Ft = 75 kr = 1,25 rajnai Ft (rFt) és 1 rajnai Ft (rFt) = 0,8 magyar Ft 3 Kenyeres 2003a.; Kenyeres 2003b.; Kenyeres 2013a. 4 Zrínyi 1976. 66. Zrínyi a „pecunia est nervus belli’ kifejezést a Török áfium-ban is használja (Zrínyi Miklós: Ne bántsd a magyart. Az török áfium ellen való orvosság) Uo. 337. Lásd alább. 5 Uo. 266. 37
