Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Zay Orsolya: Uradnak szája íze szerint való étek. Kora újkori táplálkozási szokások a történeti és régészeti források tükrében
újabb érdekességre akadunk. A sütőházak mellett léteztek cipóosztó házak (illetve cipós pincék) is, ahol tárolták a kenyeret, illetve átadták az uradalom és a vár népének. Ez utóbbi leltár azért érdekes, mert a Nemzeti Várprogram keretében úgy tűnik, megvalósulhat egy újabb rekonstrukció, és használható cipóosztó és sütőház készülhet el. A régészeti és történeti adatok alapos vizsgálata után létrehozhat a múzeum egy olyan a történeti bemutatásra alkalmas teret, mely a szakmai és a laikus közönség számára is érdekes lehet, valamint újabb kísérleti régészeti programok megtartására is alkalmas lehet. Az egri régészeti dokumentáció az 1970-es évek feltárásaiból származik. A Felső várudvar nyugati részén lévő 19. századi épület sarkánál feltételezik a sütő és cipóosztó házat. A cipóosztó ház alatt egy nagy pince is van, mely ma a Börtön kiállításnak ad helyet. Logikus is lenne a helyszín, ez a pince lehetett akár az élelmiszer alapanyagok tárolási helye. A fentiekben többször láthattuk, hogy a sütőházaknak, cipós házaknak voltak pincéi, boltjai, illetve gyakran padlásaik, további helyiségeik is, ahol tárolni tudtak eszközöket és alapanyagokat. A régészeti dokumentáció által meghatározott helyen az 1753-ban készült Hazel Hugo-féle rajzon, látni egy dupla ablakos magas belterű épületet, mely lehetne a cipóosztó ház, mellette pedig a sütőház, bár ezen a rajzon kémények nem látszanak.54 Amit a sárospataki sütőházról tudunk A régészeti feltárásra 1961-1963 között került sor a vár délnyugati sarkában Kovalovszky Júlia közreműködésével. A feltárt épületben 3,9 x 3,3 m alapterületű téglával kevert kőből készült kemencét tártak föl, melynek alapozásába szórtan téglákat raktak, a tapasztásába tetőfedő cserép töredékeket tettek. Előtte 30 cm mély hamus gödör volt, oldalaihoz 50 cm széles padkákat építettek. Mellette kisebb égett felületű 1,6 x 1,7 m kőből épült építményt találtak, melyről az ásató feltételezte, hogy egy kisebb kemence vagy tűztér lehetett. A nagy kéményt a délnyugati sarokban találták meg. Bebizonyosodott, hogy a kazamata felől fűtötték és egy lőrésen át vezetett a füst útja a kürtőbe, mely újkori lehetett.55 A rendelkezésre álló adatok alapján félteteje lehetett, amely a falnak támaszkodott az Olasz-bástya déli sarkában. Magára a sütőházra sajnos külön rendtartást nem ismerünk, de a konyhai rendtartások közül pont I. Rákóczi Györgytől maradt fenn egy töredékes dokumentum. Itt láthatjuk a szigorú rendszert, amelyben a fejedelem meghatározza a konyha hierarchikus rend54 HML Érs gazd It 125. Címe: Mappa Agriensis arcis et terreni circumjacentis. Tárgya: Az egri 55 VdpIExldlx 1 MDBÍOWxOXHUwMGUxcklMDBlMW5hayBOXHUwMC cdTAwZTlwZWlcIikifQjletöltve: 2016.06.02.10:06] 1963. évi régészeti dokumentáció 9, MNM Adattár. 256
