Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Végh Ferenc: Zrínyi Miklós és Péter, a törökellenes határvédelem szervezői. A Muraköz védelmi rendszere a 17. század közepén
Összegzés helyett Neves Miklós bátyja árnyékában az 1640-es években az eleddig méltánytalanul kevés figyelmet kapott Péter tehát maga is aktívan, partnerként vette ki részét a Muraköz védelmének megszervezéséből, jóllehet Miklós primátusa már csak a légrádi és muraközi kapitány cím 1640. évi elnyerésének köszönhetően is vitán felül állt. Mint láttuk, Péter iniciatívájára egészült ki a folyamköz védelmi rendszere a turnicsei kapitánysággal, de az uradalomfelére eső légrádi szabadosok különállása hátterében is Péter fellépését sejthetjük. A katonaparasztság intézményének folyamközi megjelenéséhez is köze lehetett, bár jelenleg csak annyi bizonyos, hogy az bátyjával közös birtoklásuk idején tűnt fel. Az uradalom magánhaderejének többi komponensét viszont az elődöktől kapta örökül a két fivér. Mint fentebb bemutattuk, Zrínyi Péter számára a Muraköz volt a „vitézlő oskola”, amely felkészítette őt az oszmánellenes határvédelemben való aktív szerepvállalásra, immáron az uralkodó szolgálatában. 1647 áprilisában Zsumberak (Sichelberg), Szluin és Velemerich nagyrészt uszkókokból álló helyőrségei felett nyert főkapitányi jogkört a horvát-tengermelléki végvidék generálisának alárendeltségében.143 Ezzel közel egyidejűleg egy tíz századból álló könnyűlovas ezred felállítására is megbízást kapott, amelyet a Német-római Birodalom hadszínterein vetettek be.144 1658 januárjától Zengg és a hozzá tartozó tenger melléki végvárak főkapitányává lépett elő, amely területileg szinte elkülönült a károlyvárosinak is nevezett végvidéktől.145 Ezt néhány év múltán az ogulini kapitánysággal cserélte fel, bár erre a lépésre elsődlegesen egy jogviszály elrendezése érdekében került sor.146 Utóbbi tisztségétől csak 1665-ben, dalmát-horvát-szlavón bánná történt kinevezése okán vált meg, ami karrierjének csúcspontját és - s mint ismeretes - egyben utolsó állomását is jelentette. FELHASZNÁLT IRODALOM Acsády Ignác 1888 Végváraink és költségeik a XVI-XV1I. században. Hadtörténelmi Közlemények 1.64-85., 246-267. 143 Lopásig 1885.275-277.; HDA-681 Vlastelinstvo Cakovec kutija 5. No. 553.,kutija9.No. 1200. 144 ÖStAKAZSt. Sr. Bestallungen Karton 10. No. 1437. 145 ÖStA KA ZSt. HKR Sr. Hofkriegskanzleiarchiv VU. 112., 174. Az adatért és nélkülözhetetlen lektori észrevételeiért Pálffy Gézának tartozunk köszönettel. 146 Lopasió 1885.404-405. 239
