Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Végh Ferenc: Zrínyi Miklós és Péter, a törökellenes határvédelem szervezői. A Muraköz védelmi rendszere a 17. század közepén

Zrínyi Péter 1665. évi légrádi és muraközi kapitánnyá történt kinevezését követően hasonló helyzet állt elő, tekintve, hogy bátyja özvegyének magánkatonaságához elvben nem volt köze. Természetesen ez esetben is kivételt képezett a Szigetet fenyegető közvetlen veszély elhárítása.

Zrínyi Péter a birtokok 1649. évi cseréjéig tehát belátása szerint rendelkezett tekintélyes, több száz főre tehető katonaságával, amely élén a jelek szerint aktívan kivette részét az oszmánok elleni küzdelemből, hatékonyan egészítve ki ezzel a muraközi végvárak katonaságát. Példának okáért 1641 februárjában a kanizsai törökök marháinak elhajtása váltott ki rosszallást, ami miatt mint békebontót az Udvari Haditanács elé kívánták idézni.131 Hódoltsági portyáihoz láthatólag igyekezett a szlavón-petrinjai végvidék Varasdon rezideáló főkapitányának támogatását is elnyerni, amiben kétség kívül kezére játszott a székhely Csáktornyához való közelsége.132 1643 októberében az ifjabb Zrínyi fivér a szlavón generálissal együtt vonult Kanizsa alá, ami bizonyítja, hogy ez irányú kérései egyes esetekben meghallgatásra találtak.133 Ehelyütt szükségképpen megemlítendő, hogy Zrínyi Miklós, majd utóbb testvéröccse is olyan értelmű határozatot eszközölt ki az uralkodótól, amely a mindenkori szlavón főkapitányt kötelezte a Muraköz fegyveres megsegítésére, ám ez értelemszerűen csak védelmi helyzetre vonatkozott.134 Bátyjához csatlakozva katonaságával Péter is részese volt annak az - egyébiránt sikeres - 1647. májusi portyának is, amely a fiatal Erdődy Farkas halála miatt országos visszhangot keltett, magyarázkodásra késztetve Zrínyi Miklóst.135

Ráttkay György a Zrínyi-fivéreknek ajánlott, az ő támogatásukkal megjelentetett, Péternek feltűnően nagy teret szentelő krónikájának értesülése szerint a nevezett gyakran helyettesítette bátyját távollétei idején, amire különösen az 1640-es évek első felében lehetett szükség.136 Mint az közismert, Zrínyi Miklós több alkalommal vezetett hadat a harminc éves háború birodalmi hadszínterére, bár a szakirodalomban szereplő változatos dátumok közül minden kétséget kizáróan csak 1642. és 1644. igazolható.137 Utóbbi esetben Zrínyi az ezredéhez udvari seregének 150 ka131 MNL OL MKL A14 Insinuata Consilii Bellid No. 82. (MNL OL Filmtár 15297.t.)

132 MNL OL P 1314 A herceg Batthyány család levéltára. Missiles. No. 54118. Csáktornya, 1639. október 27. Zrínyi Péter Batthyány Ádámhoz. No. 54151. Csáktornya, 1646. április 11. Zrínyi Péter Batthyány Ádámhoz.

133 MNLOLP 1314Aherceg Batthyány család levéltára. Missiles. No. 35744. Légrád, 1643. október 20. Pandúr Mátyás Batthyány Ádámhoz

134 Lopasic 1883.122.

135 ZMÖM 2003.508-509.

136 „cui hactenus defendendae Petrusfraterfuerat constitutus" [... ] „Excubabat Petrus ipse per pagos Insulae suae donec frater Nicolaus imperialibus occupatus disteneretur armis, adventu hostium exitus.' Ráttkay 1652.242.; Uő. 2001.282. Á krónika keletkezésének körülményeire és koncepciójára Bene 2000.

137 Czigány 2004.80-81. Vö.Kelenik 2016.122.; Bauer 1941.117-136.

237