Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Végh Ferenc: Zrínyi Miklós és Péter, a törökellenes határvédelem szervezői. A Muraköz védelmi rendszere a 17. század közepén

golódott.24 E védelmi rendszer szervezetén belül külön övezetet alkotott a Muraköz, amely Zrínyi Péter lefogásáig ( 1670) kizárólagosan a magyar-horvát arisztokrata család birtokában volt. Az 1640-től Zrínyi Miklós, majd Péter irányítása alá tartozó muraközi végházak közül elsőként a Dráva és a Mura összefolyásánál, az azokon átkelést lehetővé tevő réveket felügyelő Légrádra (~, Legrad) került uralkodó által fizetett katonaság, feltehetőleg közvetlenül Szigetvár 1566 szeptemberi elestét követően.25 A dél-dunántúli fővár és az azt övező Somogy megyei várláncolat oszmán kézre kerülését követően Kanizsa központtal szerveződött meg a kezdetben Dráva és Balaton közötti végvidéki főkapitányságnak nevezett védelmi zóna, amelynek legdélibb láncszeme - teljesen logikusan - éppen Légrád lett. A folyamközi végházban 1572-ben 150 gyalogos szolgált, akik a Murától északra fekvő, az ottani forgalmas rév miatt kitüntetett helyzetű kákonyai palánk védelmét is ellátták.26 A két erősség védelmére az említett létszám kevésnek bizonyulhatott, tekintve, hogy kevéssel később 50 fővel emelték a helyőrség létszámát, így 1582-ben már 200 gyalogos szolgált Légrádon.27 Ez az elvi létszám 1655-ig nem is változott, amikor is félszáz lovassal egészítették ki a helyőrséget, amelyben - Zrínyi VII. Miklós állítása szerűit - korábban nem szolgált ezen fegyvernem.28 Keretlétszám-kimutatások híján viszont egyelőre pusztán vélelmezzük, hogy a várőrség 250 fős keretlétszáma az oszmán uralom végnapjait jelentő visszafoglaló háborúig ( 1683-1699) nem módosult.29

A Muraköz többi végházában jelenlegi ismereteink szerint csak Kanizsa 1600. évi török kézre kerülését követően jelent meg tartósan központi forrásokból fenntartott katonaság.30 A hamarjában vilajetközponttá előléptetett egykori főkapitányi székhely elvesztésétől megrettenve a belső-ausztriai tartománycsoportot (Stájerország, Karintia, Krajna és Görz) irányító Habsburg Ferdinánd főherceg 500 gyalogos és 300 lovas fenntartását vállalta a szomszédos Muraközben, bár ahhoz esetileg Stájerország rendjei is hozzájárultak.31 Folyamatos csökkenést követően 1625-re már csak mindösszesen 300 főt ( 100 lovast és kétannyi gyalogot) számlált az immáron a Habsburg uralkodó által fizetett hadinép, s ez az elkövetkező három évtizedben

24 A Kanizsa ellen vetett végvidék történetét tárgyaló, újabb keletű feldolgozások sorából kiemelendő Czigány 2013.67-90.; Tóth 2013.38-46.; Végh 2010.13-28.; Kelenik 2005.311 -357.; Uö. 1995.5-51.

25 Feletar 1971.73.

26 SOA Rodinny Archiv Buquoyù - Nove Hrady. Fach LXXl Fase 4. No. 2020. Az adatot Pálffy Gézának köszönöm. Egy másik példány alapján, a Somogy megyei Kéthely helyőrségének 20 gyalogosát - minden bizonnyal sortévesztés okán - Légráühoz számítva LopaSic 1887.33-34.

27 PAlffy 1995a. 171.

28 „Nem is volt és nincs is hadnagyság Légrádban ” ZMÖM 2003.577.

29 Czigány 2004.164.

30 Kelenik 2005.311-357.

31 Lopaüic 1883.138.

221