Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Végh Ferenc: Zrínyi Miklós és Péter, a törökellenes határvédelem szervezői. A Muraköz védelmi rendszere a 17. század közepén
értelmében Péter a Kulpa melletti uradalmak, úgymint Ozaly, Ribnik, Brod, illetve Bosjakovina mellett kizárólagosan megszerezte a tengerparti jószágokat is, nagyban növelve ezzel befolyását a térségben. Ezek fejében Miklós viszont immáron egyedül bírta a legértékesebb muraközi uradalmat, illetve a Körös megyei rakoveci és verboveci uradalmakat, valamint a bécsi házat. 0 kapta meg a Muraközön kívül („extra Insulam") eső Zala, Somogy és Baranya megyei birtokokat, amelyeket sajnálatos módon ez esetben sem sorolták fel tételesen.11 A Zrínyi-javak ilyetén történt elosztása szakítást jelentett a korábbi (és mint látni fogjuk, a későbbi) gyakorlattal, ami egyes birtokok esetében azok megfelezését irányozta elő. A szinte kötelező érvényű hagyománytiszteletet is elhomályosító okokra éppúgy, mint a kezdeményező kilétére csak a testvérpár viszonyának elemzése deríthet fényt. Ugyanakkor bizonyosan döntően hozzájárulhatott ehhez, hogy neves bátyja árnyékából mindinkább kilépni kívánó Péter - mint erről később még lesz szó - 1647-től a horvát-tengermelléki végvidéken vállalt tisztségeket. A Szávától délre fekvő, jobbára területileg is összefüggő családi birtokok ehhez biztos hátországot jelenthettek, amit a tisztségek elnyerése önmagában is bizonyít. Más részről egy-egy várkörzet irányítójaként horvátországi javai védelmét is könnyebben meg tudta szervezni, éppen azáltal, hogy a végvári haderőt és a birtokok magánkatonaságát egyazon személy fogta össze. Zrínyi VII. Miklós 1664. évi halálát követően árvái javait gyámként kezelő özvegyét, Maria Sophia Löblöt a horvát-szlavón bánná kinevezett Péter ez erő pozíciójából a birtokok újraosztására kötelezte. Az 1665. decemberi egyezség értelmében ismételten megosztásra kerültek a muraközi és a Kulpa mellett fekvő ozalyi, ribniki és brodi uradalmak, míg Bosjakovinát Péter a jelek szerint továbbra is egyedül bírta.12 Jogot nyert továbbá arra, hogy a még Zrínyi VI. Miklós által elzálogosított, majd a „költő és hadvezér” által 1657-ben visszaszerzett Medvevár fele részét magához váltsa, míg a másik fél birtoklásáért cserébe rakoveci és verboveci uradalomrészeit engedte át sógornőjének.13 Ugyancsak az árvák nagykorúságáig 5000 (magyar) Ft-ért bérbe vette Miklós ozalyi és tengermelléki javait.14 Az 1667 júliusában, Nádasdy Ferenc országbíró előtt módosított szerződés (az immáron az ozalyi uradalomé nélkül értendő) bérletösszeget 4500 m. Ft-ra csökkentette.15 Némileg módosított a Csáktornyái uradalom korábbi felosztásán, hogy ugyanezen év szeptemberében Zrínyi Miklós özvegye gyermekei muraközi birtokrészén több mint 23 jobbágytelket 11 Uo. 12 MNL OL MKA E 148 NRA Fasc. 319. No. 23. Kivonatosan Fasc. 1092. No. 7.; Bosjakovinára Fasc. 1091. No. 61. 13 Medvevár zálogba vetésére és kiváltására MNL OL MKA E 148 NRA Fasc. 318. No. 45, Fasc. 726. No. 4L 14 MNLOLMKAE 148 NRA Fasc. 319. No. 23.; Kivonatosan Fasc. 1092. No. 7. 15 MNLOLMKAE 148 NRA Fasc. 1092. No. 7. 219
