Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Czigány István: A furcsa oszmánellenes háború, 1661. Tévhitek és valóság

eredménnyel tértek vissza. VII. Sándor pápa katonai és anyagi erejének zömét a Kréta megtartásáért harcoló Velence támogatása kötötte le, a Német-római Birodalom fejedelmeinek zöme pedig a birodalmi gyűlés összehívásától tette függővé a segítséget.65 Csak a bajor, a kölni-, a mainzi-, a szász választófejedelmek és münsteri püspök ígért csapatokat a török ellen. Tavasz elején az ajánlatot tevő birodalmi rendekkel megkötötték a kapitulációs szerződéseket, és új ezredeket toboroztak. A birodalmi egységek több hullámban érkeztek az országba, számukat a jelenlegi adatok alapján 4-5000 fő közé tehetjük.66 Ahhoz képest, hogy a főrendek az előző évben, akár 25.000 fő kiállítását is lehetségesnek tartották, 1661 -ben szerényebb hadfogadásról tudunk. Az Érsekújvári Főkapitányságban mintegy 2000 fő verbuválásával számoltak, Wesselényi Ferenc nádor pedig 1000 lovas és 200 hajdú kiállítására tett ajánlatot67

Montecuccoli Esztergom, vagy Buda megtámadását tervezte, amellyel Várad elvesztését ellensúlyozhatták volna.68 De a Haditanácsban több hadműveleti variáció is szóba kerülhetett. Erre utal, hogy a Bécsben időző Bánffy Dénes erdélyi követ áprilisban egy nagyszabású török ellenes támadás tervéről szerzett tudomást. Információi szerint a fejedelem megsegítésére májusban mintegy 18.000 fős császári haderő érkezne Szatmárra. Eközben a fősereg Budát, Zrínyi Miklós egy másik hadtesttel pedig Kanizsát venné ostrom alá.69 Nem tudni, hogy Bánffy honnan szerezte értesüléseit, de a három irányban indítandó támadás terve napirenden lehetett az Udvari Haditanácsban. Montecuccoli ez irányú elképzelését 1664-ben akarta megvalósítani, amikor közel harmincezer fős német-birodalmi és francia segélyhadat ígértek a török elleni hadjáratra, de hasonló tervet vetett papírra Adolf Puchheim komáromi főkapitány is.70 Az elgondolást Zrínyi Miklós is magáévá tette, akinek a közhiedelemmel ellentétben Zrínyi-Újvár 1664. évi ostromáig korrekt kapcsolata volt Montecuccoli tábornaggyal.71 Bánffy feltehetőleg a törökkel való szakítás meggyorsításának érdekében osztotta meg ezt az optimális forgatókönyvet Kemény Jánossal. Nyilvánvaló, hogy a hadilétszámokat kissé eltúlozta. Az ilyen feladatot végrehajtani képes közel százezres haderő, majd csak a Szent-Liga létrejötte után ( 1684) állt a császári hadvezetés rendelkezésére.

65 Huber-Redlich 1921.224-225.; Huber 1898.535-536.

66 ÖStA KA Prot Exp 1661.Juli.fol317,August.fol344,348v.,fol375.

67 ÖStA KA Prot Exp 1661. März, fol 105., Prot Exp 1661. május 4. fol 207.; Prot Exp 1661. Mai. fol. 21 lv-212.

68 Veltzé 1999.367.

69 Bánffy Dénes Teleki Mihálynak, Bées, 1661. április Gergely 1906.57.

70 Az 1663 végét elkészített tervezetben a fősereg létszámát Pucheim is 40.000 főben - négyötöde császári katona, a többi magyar könnyűlovas - szabta meg, mivel nagyobb tömegű erőt szerintük nem tudnak ellátni. Adolf Pucheim az Udvari Haditanácshoz 1663. december 31. ÖStA KA AFA 1663-12-9.

71 Toma 2005.138-139.; Nagy-Hausner 2011.698-713.

21