Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Polgár Marianna: "Vas Vármegye… füstölög, távulrul is megláthatod"
terveiben. Vagy a birtokos nemesség gyakorlati tapasztalata a helyi katonaság és a török pusztítás miatt nem pozitív példa. Korábbi vélemény a zalai jegyzőkönyvek alapján, hogy a vármegyei rendek nem fogadták kitörő örömmel Zrínyi főispáni kinevezését, panaszkodtak a Zrínyi fivérek katonáinak károkozása ellen.35 Ez a köznemesi réteg az előkelő királyságbeli nyugat-magyarországi katolikus urak által vezetett csoporttól várta az ország politikai viszonyainak megváltozását, sem a Habsburg dinasztia, sem az erdélyi fejedelmek uralmát nem tekintették alternatívának.36 Ekkor már Zrínyi is a köznemességre akart támaszkodni, bár a Mátyás király életéről való elmélkedések megírásakor megfelelő alkalmat lát a nemzeti királyság megteremtésére. A politikai program egyben katonai is, hiszen az adott időszak erős hadsereget is kíván. Zrínyi álláspontját, véleményét műveiben és katonai, politikai lépéseiben jól tükrözik sorai 1648-ban Batthyány Ádámhoz: „... micsoda veszt el bennünket, mint a rossz békességnekfüsti, melynek árnyéka alatt rabol, éget, ront a török bennünket? Ha egy jó hadakozásunk volna, nem volnánk ily nyomorultak, [...] tanulna ismégaz vitézlő nép valamit, az régi virtust elővennénk és megmutatnánk az egész világnak, hogy semmi héával nem vagyunk, hogy az régi híres magyarok lehessünk, hanem csak az egyezség és a jó hadakozás: evvel böcsültették meg az egész világon magukat eleink. Volt azelőtt minekünk sok fegyverünk, hadviselő emberünk, mast ahelyett nem fér egy könyvben decretumunk [...] az egész országprocatorbul áll, melynek nincs haszna hadakozásban, hanem otthon ülve, hamis bizonyosságokat tanulván bizonyos benne, hogy meggazdagodik, de az mastani végbeli szegény vitéz bizonyos benne, hogy éhen hal, ha nem lop és foszt."37 Zrínyi Miklós, Nádasdy Ferenc főispánsága idején a nyugat-dunántúli megyék helyzetét folyamatos oszmán fenyegetettség jellemezte. A főispánok közötti kényszerű együttműködés mellett a vármegyei rendek is egymás közgyűlésein, tisztségeik révén részt vettek vagy képviseltették magukat a szomszédos megyék gyűlésein. Az együttműködés a katonaság ellátása, szállítása és más védelmi feladatok egyeztetése miatt közös gyűléseken történt Ilyen példa az 1643-ban Szombathelyen, 1649-ben Csepregen és Szombathelyen, majd 1650-ben Sopronban tartott generalis congregatio.38 A vármegyék a 17. században a helyi nemesi társadalom szervezésében, jogszolgáltatásban, az adó és közigazgatás fontos középszintű szervei voltak. Az adók rendszeres beszedésén, továbbításán kívül törvény által szabályozott ingyenmunkával és fuvarral részt vettek a végvárrendszer fenntartásában. Az átkelők őrzésével területvédelmi feladatokat is elláttak. 35 Kiss 1902. 36 Péter 1995.180. 37 Zrínyi Miklós levele Batthyány Ádámnak. Csáktornya, 1648. július 5. Zrínyi 2003.545. 38 Dominkovits 2005.895-897. 193