Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Polgár Marianna: "Vas Vármegye… füstölög, távulrul is megláthatod"
dekkel együtt a birodalom és az ország javára és hasznára, szabadságának és a békének a megőrzése érdekében. A követutasítás tehát 27 pontból áll.2201yan pontjai, mint a nádorválasztás végrehajtása, vagy a vámmentesség a marhakereskedelemmel foglalkozó nemesek részére Zrínyi személyes érdekeit is érintette és befolyásolta. A 10. pontban megfogalmazott követelés Zrínyi által támogatott program is: az állandó végveszélyben élő végvári katonák egyházi tized alóli állandó mentessége. A meghozott törvények tükrében azt látjuk, hogy a legtöbb utasítási pontban a döntések megszülettek. Sor került a nádorválasztásra, amit az 1655. évi 1. törvénycikk rögzített. A jelöltek közül érdemei alapján Wesselényi Ferencet választották. Zrínyi is őt támogatta, ahogy egyetértett a vármegyék törekvésével az idegen katonaság kivonásáról, amit az országgyűlés törvénybe is foglalt. A 19. törvénycikk szerint az idegen katonaságot három év alatt ki kell vinni és az ország beleegyezése nélkül nem szabad behozni. A meghozott törvények több ponton próbálják a végvárak ellátását, a katonaság fizetését és a visszaélések megszüntetését is orvosolni. Ebben Zrínyi és a zalai követek együttműködése is látszik. Az 1655. évi 10. törvénycikk szerint a végváriak jobb ellátását és fizetését az uralkodó magára vállalja és az ország jövedelmeit a végvidékre fordítja, a 9. törvénycikk pedig a katonaság kiállításával kapcsolatos visszaélések megszüntetését, a nem teljesítők szigorú megbüntetését írja elő. A török fenyegetettség szükségessé tette, hogy a terület nemességére számíthassanak és a megyék közötti együttműködést biztosítani tudják. Több példa van arra, hogy a tisztségek viselői nem csupán egyik, de más vármegyékben is működtek, vagy rokoni szálak fűzték össze. Konkrétan Meszleny Benedek pályáját emelném ki: 1646. január 25-én23 választották Vas vármegye másod alispánjává. Egy ideig a vasvári káptalan jegyzőségét is megtartotta.24 1648-ban házasságot kötött Perneszy Judittal, így apósa lett Somogy és Zala vármegyék alispánja. Valóban rokonságba került a vasi alispán a Perneszy családdal, azonban Perneszy Ferenc 1623-1647 között töltötte be Zala és Somogy megyék alispáni tisztét. Az eredetileg Somogy vármegyében birtokos Perneszy család Szigetvár eleste ( 1566) után elhagyta a megyét. A család egyik ága Erdélybe, a másik Zala vármegyébe került. Az 1647 novemberében Körmenden megtartott megyegyűlésen Perneszy Ferenc, aki a vármegye követe is volt az előző országgyűlésen, bemutatta a meghozott törvényeket. 1648 novemberében Perneszy Ferenc helyett a közgyűlés új alispánt választott.25 1649 januárjában Meszleny Benedeket a vármegye országgyűlési követnek választotta. Az országgyű22 Turbuly 1996.131-134. 23 A Protokollum szerint január 15-én 24 Sörös 1906.413. 25 Zala vármegye közgyűlése 1647. november 9. Körmend. Turbuly 1996.96. 189
