Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Gebei Sándor: A Rzeczpospolita "törökellenessége" a 17. század derekán
király III. Ferdinánd császár (ur. 1637-1657), majd fia, I. Lipót (ur. 1657-1705) magyar-cseh király diplomáciai és katonai támogatását is elnyerte. A katolikus lengyel király és országának megmentése a bécsi udvarnak nagyon is érdekében állt, hiszen a gyermektelen János Kázmér utáni időkre, egy Habsburg családtag trónra juttatásában sem ártott gondolkodni. Mialatt követek indultak az orosz cárhoz (Allegro Allegretti) és a svéd szövetségesekhez: a brandenburgi választófejedelemhez (Franz von Lisola), az erdélyi fejedelemhez (Szelepcsényi György kalocsai érsek), a kozákok hetmanjához (Peter-Pietro-Parchevich moldvai misszionárius, bolgár püspök) békét szerezni a lengyelek számára, Bécsben közvetlenül folyt a lengyel-német császári, majd III. Ferdinánd halála után, a lengyel-magyar, cseh királyi egyeztetés. Az 1656. december 1-i megállapodást az 1657. május 27-i egyezség teljesítette ki.16 Eszerint I. Lipót király (még nem császár!) beavatkozik a keleti szomszéd honvédő háborújába, mert „a háború lángja” (die Kriegs-Flammen) a Német-római Birodalom határánál csapott fel. A vesztfáliai béke sincs biztonságban, mert a svéd király visszautasította a svéd-lengyel háború befejezésére felajánlott közbenjárást, a mainzi (katolikus) és a szász (evangélikus) electorok mediátori segítségétől elzárkózott. Egyébként Svédország a háború során számtalan kegyetlenkedést követett el, a fegyvertelen egyháziakat és világiakat üldözte, sanyargatta stb. Ez megengedhetetlen, mint ahogyan az is, hogy Svédország lengyel területeket ragadjon el a Rzeczpospolitától. Annak meggyengítése után azonnal a Német-római Birodalom lenne a következő áldozat. Melchior von Hatzfeldt, Raimondo Montecuccoli, Johann von Spork vezette segélyhadnak a svédekkel csak lengyel területen van dolga, a birodalomban nincs. És hogy Krakkót mégis blokád alá vonták, annak az az oka, hogy II. Rákóczi György katonái tartják megszállva a várost (nur mit Ragotzi zu than). Rákóczi távlati tervét mindenképpen meg kellett akadályozni - szólt a svédek megnyugtatására szánt üzenet -, mert az erdélyi fejedelem Krakkó támaszpontból Sziléziába és Csehországba kívánt betörni.17 A katolikus uralkodók szerződése értelmében „Magyar- és Csehország királya” János Kázmér lengyel királyt, litván nagyfejedelmet 12 ezres, kompletten felszerelt haddal (lovassággal, gyalogsággal) segíti. Az együttes hadműveletek közös elhatározással, döntéssel folynak és a tartós béke kivívásáig tartanak. A felszerelt segélyhad „ellenértéke” 500 ezer rajnai Ft, de ha a szükség úgy diktálja, további évenként 300 ezer Ft-ra számíthat Lipót király. Az anyagiak biztosítékául a wieliczkai és a bochniai 16 ÖStA Haus-, Hof und Staatsarchiv, Polen 69 I. Fase. 36. - May 1657. £ 105-108. Interneten is elérhető a dokumentum: http://www.ieg-ffiedensvertraege.de/treaty/1657%20V%2027%20 Vertrag%20von%20Wien/t-1410-1 -de.html?h= 1 &anth=253 [letöltve: 2017. január 23.] 17 Pufendorf IV 1697.321-322.
