Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Gebei Sándor: A Rzeczpospolita "törökellenessége" a 17. század derekán
STUDIA AGRIENSIA 34. Gebei Sándor A Rzeczpospolita „törökellenessége” a 17. század derekán Az európai összefogással kivitelezendő Oszmán Birodalom elleni háború megindításában a Rzeczpospolita (Respublica) mindig is érdekelt volt, ámbár a Lengyel-Litván Nemesi Köztársaság kelet- és közép-európai elképzeléseit, terveit geopolitikai helyzete döntően befolyásolta. Vagyis, a lengyel-litván külpolitika prioritásai gyakran változtak a 17. század folyamán, hol a svéd, hol az orosz, hol az „iszlámellenes” vonal került a külpolitika centrumába. A megjelölt témához kapcsolódva, igazán az 1620-1621 és 1672 közötti ötven évet kellene áttekinteni,1 ám jelen tanulmányunkban Zrínyi Miklós (1647-1664) báni tevékenységének két évtizedével párhuzamos eseményekre koncentrálunk. Amíg a Magyar Királyság (ideértve az Erdélyi Fejedelemséget = a Fejedelmi Magyarországot is) történetében a „törökellenesség, -barátság” jelenségekkel találkozunk, addig a Rzeczpospolita történetében az „iszlámellenesség, -barátság” a pontos megfogalmazás. Az öt évtized alatt a Lengyel-Litván Nemesi Köztársaság a folyamatos kül- és belpolitikai konfliktusok megoldásától függően vagy elkeseredett harcot folytatott az iszlám államokkal (pl. a krími kánnal, a kán vazallusaival), vagy fegyveres támogatásukat pénzen megvásárolva szövetségre lépett velük. Kifejezetten oszmán-törökellenes háborúra a megjelölt időintervallumban csak egyetlen alkalommal került sor, 1632-1633-ban, de ez jelentőségét tekintve messze elmaradt az 1620-1621, 1672. évi háborúk mögött. Egy meg nem valósult, Velence által kezdeményezett oszmánellenes tervről azonban érdemes szót ejtenünk. A Velencei Köztársaság tudniillik már 1645 tavasza óta hadban állt a törökkel Kandia (Kréta, ma Ireklion) birtoklásáért. Mivel a kereskedő-köztársaság csupán a tengeren volt méltó ellenfele a töröknek, ezért a szárazföldi hadakozást vállaló partnerországokat igyekezett egy szövetségbe tömöríteni. A pápa és a császár beleegyezését is bírva a Laguna-köztársaság követsége 1646-ban Varsóba érkezett, hogy a Rzeczpospolitát rábeszélje egy 1593-1606-ot idéző „Szent Liga” létrehozására. A hadjárat fővezérének a Lengyel-Litván Respublica uralkodóját, IV (Vasa, Waza) Ulászlót (IV Wladyslaw, ur. 1632-1648) kérték 1 Wojny polsko-tureckie w XVII w., 2000.9-22., 63-90. 137
