Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Komjáti Zoltán Igor: A katonai ellátás problémái és azok következményei az 1664-es felső-magyarországi hadjárat idején

gyűlt meg a baja a lakosságnak, hanem a császári katonasággal is. A Nagyszombatban állomásozó helyőrség tagjai azzal fenyegetőztek, hogy ha nem kapnak élelmet, elveszik a lakosságtól, és ha kell, akkor a vidékre is kimennek. A Csallóközbe telepített német zsoldosok is fosztogatni kezdtek.60

Császári vagy birodalmi katonák is elkövethettek súlyos visszaéléseket. Aprilis elején a brandenburgi csapatok katonái követtek el szinte minden faluban atrocitásokat, ahol csak megszálltak, és az ellenük való panaszok olyan súlyosak és döbbenetesek voltak, hogy Holstadt hercege (Dux Holstatius) az elkövetők közül többet halálbüntetéssel akart sújtani, és csakis akkor állt el a végrehajtatástól, amikor Louis de Souches nem tartotta helyénvalónak ezt, és nyomást gyakorolt rá.61

A királyi zsoldban levő német és magyar katonák, valamint a szabad hajdúk portyázásai haragra gerjeszthették az oszmán hódítókat is, és retorziójuk a civil lakosságot sújthatta. Nyitra városának 1664 januárjában kelt panaszleveléből kiderül, hogy a városba még a török helyőrség ellenére is sokan költöztek be a környező településekről. Az így felduzzadt lakosságot állandóan zaklatták jártában-keltében, sőt nemrég a városba is behatoltak, és nemcsak az ő javaikat prédálták fel, hanem a török helyőrség katonáiból is fogságba hurcoltak. Ez annyira felháborította a budai pasát, hogy Érsekújvárra utazott, és oda magához hurcoltatta Nyitra város bíróit. Megfenyegette őket, hogyha még egyszer előfordul, hogy magyar katonák nyitrai törököket magukkal visznek vagy megölnek, akkor ő a bírákat karóba húzatja, és a férfi lakosságot 4 éves kor felett kardélre hányatja. Ezért azonnal értesítsék az illetékes keresztény urakat, hogy azok lépjenek közbe, és a királyi katonákat, de főleg a szabadhajdúkat fékezzék meg, hogy ne fosztogassanak török területeken.62

Ha a bajt meg lehetett előzni, akkor még időben lehetett intézkedni. Louis de Souches tábornok 1664 márciusában magyar végvári katonákat („certo militis Præsidiary”) akart helyőrségként Szakolca (ma Skalica, Szlovákia) szabad királyi városba betelepíteni. Csakhogy a lakosság tartott attól, hogy rengeteg inzultus támadna őköztük és a katonák között, ezért Wesselényi Ferenchez fordultak, hogy prezentálja I. Lipót előtt a kérésüket, miszerint az említett katonákat eleve ne is irányítsák hozzájuk. A nádor is egyetértett a lakosokkal,

60 MNL OL E 199, 5. doboz, 65. pallium, fol. 166-167., Archívum familiæ Wesselényi ( 1583— 1732), Lippay György levele Wesselényi Ferencnek (Pozsony, 1664. május 20.).

61 MNL OL E 199, 6. doboz, 25. pallium, fol. 2-3, Archivum familiæ Wesselényi (1583-1732), Louis de Souches levele Wesselényi Ferencnek (Trencsén, 1664. április 5.).

62 MNL OL E 199, 5. doboz, 76. pallium, fol. 8-9, Archivum familiæ Wesselényi (1583-1732), Nyitra város lakosságának levele Wesselényi Ferencnek (Nyitra, 1664. január 24.).

131