Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Komjáti Zoltán Igor: A katonai ellátás problémái és azok következményei az 1664-es felső-magyarországi hadjárat idején

uralkodó egy olyan pátenst adnak ki, amelyben megparancsolják az összes főnemesi, köznemesi és egyházi birtokosnak, hogy az ország és a haza megmaradásának és védelmének érdekében szolgáltassák be az élelmet és a gabonát (még ha erőszakkal követelnék is meg tőlük), akkor annak Lippay György is azonnal eleget fog tenni, és utasítja jobbágyait a búza és a szekerek átadására.39

Keresztúry büszkén újságolta a nádornak június 8-án írt következő levelében, hogy sikerült elegendő búzát szereznie ingyen a hadsereg számára, és összehasonlításképpen megjegyezte, hogy egy pozsonyi mérő búzát 5 és fél forintért adnak hivatalos piaci árfolyamon. Az élelmezési felelősnek ebből a leveléből arra következtethetünk, hogy a Léva alatti táborból hoztak át néhány szekeret, hogy arra valamennyi gabonát felpakolhassanak. O, Bory Mihály és a német élelmezési tisztek igyekeztek elvégezni a munkát, de a hatalmas esőzések miatt (amelyek nemcsak a Nyitra folyón, de minden kisebb patakon is áradást okoztak) nem tudták teljes egészében végrehajtani feladatukat. A kísérő császári katonák közben elégedetlenkedni kezdtek, és június 7-én az összes szekérrel vissza akartak fordulni a táborba. Bory Mihály akkor olyan egyezséget kötött velük, hogy induljanak el a teli szekerekkel, az üreseket hagyják Bajmócon, amelyeket majd ő 8-án megrakat, és szintén saját maga fogja a táborra vitetni. (Keresztúry szerint ez az egyezség azért volt zseniális, mert ha a katonák egyszerre mentek volna vissza a teli és az üres szekerekkel, akkor az azt sugallta volna a táborbeliek számára, hogy nincsen élelem, és ezzel demoralizáló hatás keletkezett volna.) Keresztúry még megírta, hogy a további élelemszállításhoz valóban szükség lenne a lakosság szekereire, de annak megszerzéséhez tényleg igénybe kellene venni a katonai végrehajtást, és éppen ezért már el is küldte Szobonya Istvánnak az erről szóló nádori felhatalmazást.40

Június 9-én 80 szekér búza jutott el a garamszentkereszti táborba, és 10-ére vagy 11 -éré még további 125 vagy 150 szekér érkezését várják — írta Bory Mihály a nádornak, sőt még azt is hozzátette, hogy a galgóci és a semptei tiszttartók is ígéretet tettek Nyitrára irányuló kenyérgabona szállítására. (Borynak viszont azt szomorúan kellett jelentenie a nádornak, hogy bizonyos emberek a rájuk bízott gabonát kézhez kapva, azonnal kereskedni kezdtek azzal, és nem szállították a táborba a katonák élelmezésére.)41 Bory azonnal elindult Léva felé az élelemmel, és Garamszentbenedekről levelet írt Koháry Istvánnak, hogy ne aggódjon emiatt.42

39 MNL OL E 199, 4. doboz, 60. pallium, fol. 1—2., Archivum familiæ Wesselényi (1583—1732), Keresztúry László levele Wesselényi Ferencnek (Bajmóc, 1664. június 3.)

40 Uo. föl. 3-4., Keresztúry László levele Wesselényi Ferencnek (Bajmóc, 1664. június 8.)

41 MNLOLE 199,4.doboz, 16. pallium, föl. 10-11., Archivum familiæ Wesselényi (1583-1732), Bory Mihály levele Wesselényi Ferencnek (Garamszentkereszt, 1664. június 10.)

42 MNLOLC 1297. tekercs N815936,(SABB,Koháry-családlevéltára,ParsV),BoryMihálylevele Koháry Istvánnak (Garamszentbenedek, 1664. június 10.)

124