Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Komjáti Zoltán Igor: A katonai ellátás problémái és azok következményei az 1664-es felső-magyarországi hadjárat idején

Azonban még Nyitra megvétele után egy hónappal sem történt meg az általános zsoldfizetés. Május 31-én Bory Mihály Körmöcbányára (ma Kremnica, Szlovákia) és Besztercebányára indult a bányavárosokkal való pénzügyi egyeztetésre. Hogy ott mire jutott, június 2-án fogja prezentálni Zólyomban (ma Zvolen, Szlovákia), írta Wesselényi nádornak, de azt külön kérte, hogy Koháry István is tartózkodjon ott: „... igen jó volna, ha Koháry Uram Ónagysága ott megvárhatna, az magyar hadak felől való dispositiokról, conjunctiokról, fizetésekről, s több afféle requsitiokrul, Nagyságod méltóságos személye előtt minek előtte resolválhatná az operatiokról magát Nagyságod, beszélgethetnénk... 1 Június 1 -jére virradóra Bory Mihály Besztercebányán aludt, és amikor megtudta, hogy Koháry István tényleg a nádor mellett van, akkor azt írta neki, hogy addig el ne menjen mellőle, amíg ő 2-án reggel 7-ig oda nem megy. O a zsold ügyét teljes erővel intézi, de létszükség az, hogy beszélhessen mind Koháryval, mind a nádorral, ezért szinte könyörgött Kohárynak, hogy még a parancsolt katonai feladatait is tegye félre addig, amíg ővele nem tárgyalt. Borynak tudomása van arról, hogy de Souches tábornok már kiadta az indulási parancsot Koháry Istvánnak és a magyar csapatoknak, amelyet helytelenített (és meg is írt de Souches-nak), mert szerinte addig nem lehet a magyar katonákkal semmilyen offenzív hadműveletbe kezdeni, amíg a pénzüket meg nem kapták, példa rá az elmúlt hetek történése. Bory meglátása szerint a hadműveleteket pár nappal el kellene halasztani, a zsoldpénz megszerzése ugyanis már csak napok kérdése, Koháry Istváné meg már meg is van.11 12

Koháry István azonban mégsem kapta meg a fizetését, de még a katonái sem. Június 8-án levelet írt a nádornak, hogy zúgolódnak, ami roppant veszélyes, mivel Léva (ma Levice, Szlovákia) ostroma már megkezdődött; a másik problémát az okozta, hogy a katonák számára kijelölt pénz csakis 1000 emberre vonatkozik, a létszám pedig annál nagyobb. Koháry június 10-én megint írt Wesselényi Ferencnek, és felvázolta az előbbi levélben is szereplő problémát: mivel a katonák létszáma 1000 fő felett volt, ezért 112 forint híja mutatkozott a zsoldpénznek. Koháry bosszúságát növelte az is, hogy a fizetőmester saját feladatának megkönnyítése céljából csak egy kompániát fizetett ki, a többi pénz szétosztását a főkapitányra bízta. Szobonya István lovas kapitány és egy Battik nevű tiszt a hadjárat kezdete óta zsoldot nem kapott, ezért Koháry megpróbált

11 MNL OL E 199, 4. doboz, 16. pallium, fol. 8-9., Archivum familiæ Wesselényi (1583-1732), Bory Mihály levele Wesselényi Ferencnek (Garamszentkereszt, 1664. május 31.).

12 MNL OL C 1298. tekercs NQ 16159, (SABB, Koháry-család levéltára, Pars V), Bory Mihály levele Koháry Istvánnak (Besztercebánya, 1664. június 1.). Bory Mihály így fogalmazza meg a zsoldfizetés kivárásának célszerűségét: „■■■Ügy tudom, az ordinantiát kiadta Generális Uram Önagysága [=Louis de Souches] ...Nagyságodnak, de azokhoz magyar had nélkül kezdeni csak nem lehet, s azokat pedig füzetes s rend nélkül kivinni szintén [nem lehetjÚgy járnak vélek, mint eddig, kire nézve, ha egy nappal az operationak tovább kellene is haladni, jobb jó renddel hozzákezdeni, és ha Nagyságod ott meg nem vár, ebből bizony semmi sem lesz...”

116