Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Komjáti Zoltán Igor: A katonai ellátás problémái és azok következményei az 1664-es felső-magyarországi hadjárat idején
STUDIA AGRIENSIA 34. Komjáti Zoltán Igor A katonai ellátás problémái és azok következményei az 1664-es Felső-magyarországi hadjárat idején Az osztrák-török konfliktus az 1660-as évek elején traumatikus hatással volt a korabeli magyarságra, hiszen 1608 óta a jól kialakított békék lehetővé tették, hogy az Oszmán Birodalom főerői ne tartózkodjanak Magyarország területén. Az eddig is szkeptikus, bizalomhiánnyal küszködő magyarságra tehát kifejezetten aggasztó hatással bírt az, hogy Várad eleste után három évvel a Bécs védelmét ellátó egyik legfontosabb végvár, Érsekújvár (ma Nővé Zámky, Szlovákia) elesett 1663 kora őszén.1 A magyarországi török hadvezetés döntése értelmében azonban nem ez a végvárszakasz vált a fő harctérré, hanem Délnyugat-Magyarország, hiszen a törökök Zrínyi Miklóst tartották veszélyesebb ellenfélnek, aki zseniális és bátor tetteivel (például az 1664 elején történő téli hadjárata Eszék környékén) szinte semmissé tette Érsekújvár megszerzését. Történetírásunk éppen ezért nagyobb figyelmet szentel az 1663-64-es konfliktus kapcsán az említett hadszíntérnek, amelynek oka nem is vitatható.2 Regionális szinten azonban mindenképpen vizsgálat tárgyává kell tenni a felső-magyarországi hadjárat eseményeit is, amelyeket (mint csupán mellékhadszíntéren zajló történéseket) a történettudomány kissé „mostohán” kezel. Ezt az „adósságot” próbálom részben letörleszteni most megírt publikációmmal, amely az 1664-es felső-magyarországi hadjárat nem harci tevékenységhez köthető mindennapjait mutatja be.3 Ellátmány élelemben és zsoldban Lipót és a Haditanács bármennyire is megtervezte az 1664-es hadjáratot, a zsold előteremtésével mindenképpen adósak maradtak a hadműveletek első felében. 1 Magyarország történeti kronológiája II. 1982.483. 2 Ágoston-Oborni 2000. 198-200.; Nagy 1983. 272-277.; Nagy 1990. 209-222.; Magyarország története 3/2.1985.1122-1132.; Magyarország hadtörténetei. 1984. 284-288.; R. Várkonyi 1987.124-194.; Péter 1979.154-179.; Perjés 2002.340-418. 3 A felső-magyarországi hadjárat elnevezése nem konzekvens, és a szakirodalom sem tud arra választ adni, hogy miért kapta ezt az elnevezést, holott a fő harci események a Garam folyó közvetlen közelében zajlottak, azon a részen, amelyet Alsó-Magyarországnak neveznek. Valószínűnek tartom, hogy mivel az 1663-1664-es háború fő hadszíntere a Dél-Dunántúl volt, ehhez viszonyítottak, vagyis ehhez az országrészhez képest minden Dunától északra elhelyezkedő országrész „Felső’-nek minősült. 113
