Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Czigány István: A furcsa oszmánellenes háború, 1661. Tévhitek és valóság
herceget, hogy nem ismeri sem a szóban forgó manifesztumot, sem annak szerzőjét.16 Egy nappal később sor került a magyar főurak és Montecuccoli találkozójára. Ezen a tábornagy kijelentette, nem ő a nagy port kavart röpirat szerzője, és hogy mennyire tiszteli a magyarok hősiességét.17 Az összejövetelen ott volt a főkancellár Lippay György, esztergomi érsek és valószínűleg Zrínyi Miklós is, aki Porciának már felajánlotta közvetítését. Zrínyi szerepével kapcsolatban több kérdés is felmerül. Miért írta a horvát bán, hogy nem ismeri a röpiratot? S vajon Porcia elhitte-e neki? Lehet, hogy a politikai életben bevett színlelésről volt szó, amellyel a bán többször is élt?18 Az ugyanis nehezen elképzelhető, hogy ne jutott volna hozzá a manifesztumhoz. Ha pedig ismerte, akkor lehet, hogy nem tartotta azt a személye ellen intézett támadásnak. Talán politikai számításból jobbnak látta, ha a hercegnél a tudatlant játssza és békéltetőként lép fel. Még az országgyűlés idején - egyes vélemények szerint augusztusban - megszületett a Montecuccolinak tulajdonított manifesztumra adott válasz. Az „Optimae Dux” (Legkitűnőbb vezér) kezdetű latin nyelvű röpirat írójának már a kortársak közül is sokan Zrínyi Miklóst tartották, később pedig a szakirodalom a szöveg stíluskritikájával igyekezett szerzőségét igazolni.19 20 Közvetlen bizonyíték azonban nem került elő a röpirat szerzőségét illetően. Nem ismerjük a horvát bánnak az erdélyi hadjárattal kapcsolatos véleményét sem. Viszont azon katonai és politikai vezetőhöz tartozott, akik a török ellen szükségesnek látták a császári csapatok részvételét a török elleni harcban. Amikor a protestáns rendek ezt felrótták neki, egyik legfőbb bizalmasa Vitnyédi István azzal védekezett, hogy a bán nem tudhatta „... hogy ilyen nevezetes militia semmi nevezetes és hasznos dolgot az ellenség ellen nem cselekedvén, mind magát mind az országot oly gyalázatosán consumalja."10 Ha valamilyen formában mégis köze lehetett Zrínyinek a Montecuccoli-elleni írás elkészítéséhez, akkor vélhetőleg annak politikai tartamával érthetett egyet.21 Valószínűleg a horvát bánnak lehetett a legkevesebb indítéka egy Montecuccoli-ellenes gúnyirat megjelentetésére. A tábornagy elsősorban az ország keleti felében örvendett népszerűtlenségnek, ahol 1660-ban és 1661 -ben jelentős létszámú császári 16 „Mindenki úgy gondolja, hogy a közügy mellett engem is külön sérelem ért, amelyet nem tudom, hogy ki terjesztett el manifesztum formájában. Számomra igen kényelmetlen, hogy nem ismerem ezt a sérelmet, miközben mindenki figyelmeztet és rám mutat." Zrínyi Miklós Johann Ferdinand Porciának, Pozsony, 1662. augusztus 16. Zrínyi 1997.70. 17 Toma 2005.138. 18 Erre nézve lásd Zrínyi Miklós II. Rákóczi Györgynek, 1655. január-február (? ) Zrínyi 1997.44. 19 Például a kortárs Johann Heinrich Andtler „Memoria belli Hungaro-Turcici" kéziratban maradt munkája Zrínyit tartotta a röpirat szerzőjének. A Zrínyinek tulajdonított röpirat keletkezésére és elemzésére nézve legújabban lásd Nagy L. 2003.79. 20 Vitnyédi István Keczer Menyhértnek, Sopron 1662. január 3I.Fabó 1871.190. 21 Perjés 1962.38-39.; Magyarország hadtörténete 1.1985.283.; Nagy L. 2003.79-81. 10
