Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Sudár Balázs: Török hadak Magyarországon, 1663-1664
kentette. A nagyvezír a keresztények visszavonulásának hírére Mitrovicáról maga is visszatért Belgrádba, ahová február 20-án érkezett meg. A térség védelmét azonban alaposan átszervezte. Kanizsán Jakováli Haszan maradt, Szigetvárra viszont beültették Gürdzsí Mehmedet. Kaplan Musztafát Pozsegára rendelték,37 és feladata az eszéki híd renoválása lett. Magát Eszéket és a híd védelmét Kibleli Musztafa damaszkuszi pasára bízták. Csengízáde Ali temesvári pasát különféle csapatokkal Pécsre rendelték. A térség védelme így alaposan megerősödött. A tél a török vezérkarban is változásokat hozott. A téli támadás kivédésére rendelt Bekir késve érkezett, ezért Gürdzsi Mehmed megölette Kanizsán.38 Csengízáde Alit Zrínyi Péter megverte Otocsácnál (1663. október 16.), talán a téli hadjárat kapcsán sem szerepelt jól, mindenesetre a birodalom népeinek sanyargatása ürügyén hamarosan kivégezték.39 Kösze Ali - 1660 óta a hódoltsági harcok tényleges vezetője - pedig Budán hunyt el 1664 februárjában, helyére Bosznia élére Bosnyák Iszmail került Szilisztrából.40 Az újabb hadjárat szervezése már az év elején megkezdődött, a nagyvezír jelentősebb erőket akart koncentrálni, ezért berendelte a marasi Kanbur Musztafát és a dijárbekiri Cserkesz (=Gürdzsí) Kenánt is, nem kevés portai alakulattal egyetemben. Ok már februárban elindulnak Isztambulból. A moldvai és havasalföldi vajdáknak március végén ment ki a parancs. A balkáni erők mozgósítására április közepén, 13-a körül került sor. Ekkor hívták be a ruméliaiakat, Hüszejn pasát Avlonjából, Hiszim Mehmedet ilbaszanból és az új nikápolyi mutaszarifot, Mahmúd pasát is. Április végén mozgósították a helyben telelő erőket, a tatár kán fiának átkelését a Dunán Bácskából jövet Vörösmartnál tervezték. A Belgrádból való indulás tervezett időpontja Hizir napja, azaz május 6-a volt. Ennek megfelelően sürgette egyre jobban a nagyvezír az eszéki híd újjáépítését, amelyet Kaplan Musztafa pasa felügyelt. Számos jel mutat arra, hogy a főerők Bécs irányába nyomultak volna előre, akár a jobb parton Győrön és Óváron keresztül, akár a bal parton, Érsekújvárról kiindulva. E tervet feljegyzik a kortárs török történetírók,41 s állításukat megtámogatják a logisztikai intézkedések is: az Eszék-budai út előkészítése, az esztergomi depó felállítása, a nehézfegyverzet dunai hajókon való szállítása.42 Az előző évhez hasonlóan a csapást a birodalmi erők mérték volna, míg 37 Fekete 1993.251. 38 EvliyA 2002.242. 39 EvliyA 2002.242. 40 EvliyA 2002.237.; Bethlen 1993.203. 41 Nihádi szerint a hadjárati cél Győr. Lásd Özkasap 2004.53. Szilahdár Mehmed szerint Győr és Óvár. Lásd Szilahdár 1928.338. 42 Parancs, 1664. április. 17-26.: Az esztergomi raktárakból a kincstári gabonát vigyék át Újvárra. Fekete 1993,275,277. 100
