Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: A Dobó-bástya elpusztulásának valódi okai
KÁRPÁTI (ANOS a város. Végül a déli várfalai alá engedély nélkül vágott pincék az itt álló várfalak leomlásához vezettek, melynek következtében a várbelsőben még meglévő, régi épületeit is gyorsan lebontották, pusztán a püspöki palotát hagyták meg. A 19. századi laktanyaépületekkel pedig befedték az elbontott épületek romjainak tekintélyes részét. A katonaság a várban székelt, de érdemben nem fordított sem erőt, sem pénzt a vár fenntartására, végül Pyrker János László egri érsek (hivatalban: 1827-1847) állította meg az erőd nyugati felének további pusztulását. A vázolt események eredménye egy félig megmaradt várrom, ez egy végső stádium, egy valós történelmi helyzet rávetülése egy vármaradványra, azaz történelmi tény, melyet a kései utókor örökül kapott. A mi nemzedékünknek már csak ennyi jutott, s ezen az állapoton pusztán árnyalni tudtak a 20. századi kutatás és helyreállítás első úttörői, s a század második felének megfeszített műemlékvédelmi feltáró, rekonstruáló tevékenységei.20 Ez a várkép semmiképpen sem hasonlítható a Dobó kori állapothoz, mely az ideérkező turista elképzeléseiben él Tinódi históriái, Balassi versei, Gárdonyi Egri csillagok című regénye, vagy a filmadaptáció nyomán. A felfokozott érdeklődés viszont sokkal nagyobb elvárásokat generált, mint más várak esetében. Rég nem kapott annyi fejlesztési lehetőséget az egri vár, mint a jelenben, amikor napjait a turisztikai projekt 1. és 2. ütemének megvalósításai közepette éli. A program szintén a vár állapotának további megőrzését szolgálja, s a tervezés a „legbetegebb”, legveszélyeztetettebb területek mentését vette célba, de úgy, hogy közben eleget tegyen a turisztikai fejlesztés elvárásainak, hogy új, vonzó látványelemekkel bővülhessen a vár képe. Elsősorban a török kori, siralmas állapotban lévő Törökkert néven ismert védőmü, valamint az évtizedek óta elmaradt helyreállítása miatt egyre veszélyesebbé váló, nagyméretű Ali pasa bástyája néven ismert rom védelmére helyeződött a hangsúly. A harmadik, igen fenyegetett objektum, a Dobó palotaként ismert Provizori palota, mely az alatta húzódó, ősi dézsmapincéjének helyreállításával együtt kikerült a programból, pedig ez a terület is segítségért kiállt. A rekonstrukciókkal Eger 91 éves török időszakának kiemelkedő építészeti emlékei újra látogathatóvá váltak.21 (Zárójelben megjegyzendő, hogy az egri vár 1596-os, 20 Kárpáti 2016.17-25. 21 A turisztikai projekt elemeiről a u.n,'u.\egervar2020.hu elérhetőséggel, a Motívum Építész Iroda információs oldala részletesen tájékoztat. azaz második török ostroma, és az azt követő mezőkeresztesi csata eseményei, valamint a közel évszázados török uralom, noha nem tartoznak Eger történelmének fényes lapjai közé, ám éppen ezért, igen tanulságosak.) Kétségtelen, hogy az egri végvár legdicsőségesebb korszaka az 1552-es évhez, Dobó István nevéhez és védőseregéhez fűződik, de a valósághoz hozzátartozik, hogy az építmény 1000 év alatt többféle funkcióváltozáson esett át. A török korszak után Eger városa 1702-től a kuruc katonák kezébe került, majd 1705-1710 között, a Rákóczi-szabadságharc idején, mint Dobó egykori vára, a ma$ gyár nemzet védelmében, II. Rákóczi Ferenc fejedelem egyik kiemelkedő hadászati központjává vált. Később hadi jelentősége csökkent, volt olyan korszaka, amikor a vár már csak laktanya, katonák és börtönök helyszíne. Majd a lengyel menekültek szálláshelye, a 2. világháború kitörésekor 1939-ben, a lengyel és a magyar nép egy évezredes, rendkívüli barátsága jegyében. Volt sötétebb időszaka is, amikor internáló táborként funkcionált, s volt, amikor az 1956-os elítéltek egy részének megfigyelőhelyeként is működött. Évtizedek óta a hősi múlt emlékhelye, újabban egyre inkább turisztikai látványosság, hétvégi és nyári üdülési úti cél. Ma pedig, hivatalosan is nemzeti emlékhely. Ezzel együtt, azaz minden idősíkjával, „fényes és sötét” korszakaival így kerek és egész az egri vár történelme egészen napjainkig. Ezért nevezem a „magyar történelem és várépítészet nagy képeskönyvének” amikor vendégeket kalauzolok az egri vár területén, rámutatva a háborúkban elpusztult részletekre, de ismertetve azokat az objektumokat is, amelyek túlélték az évszázadokat, ám a nemtörődömség, vagy a tudatos rombolás áldozatául estek. Végül a látogatókban is mindig felmerül a szakembereket régen foglalkoztató és megosztó kérdés a helyreállítás módjáról, mikéntjéről, mennyiségéről, és anyagáról. A legkényesebb pont mindig a vertikalitás, azaz a magassági kiegészítés problémaköre. Meddig emelhetjük fel hitelesen a várfalakat és az épületek maradványait, ha azok többnyire hadiesemények során elpusztultak? Vagy éppen egy új védőmű, bástya építése közben útba esett a korábbi épület, vagy jelentősen át kellett alakítani a hadikövetelményeknek megfelelően. A kérdés szigorú lelkiismereti, valamint fontos történelmi kérdés is. Mikor épült az adott része a várnak, mennyi ideig volt ép területe az 57 34. Hugo Hazael 1753-as Eger térképén lévő várábrázolás Dobó-bástyára vonatkozó kinagyított részlete
