Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Szőke Balázs: Boltozatok az egykor egri székesegyház késő gótikus csarnokszentélyében
SZŐKE BALÁZS 4. Az egri csamokszentély tere nyugat felé 5. Az egri csamokszentély tere kelet felé hosszához viszonyítva, mint a Landshutban látható szabályos hatszögbe írható téglalap arányai. Még ritkább, hogy olyan, nyújtottabb alakú boltmezők épüljenek a főhajóban, ahol a boltszakasz aránya két egymással szembefordított szabályos háromszögnek megfelelő. Ebből a szempontból az egri székesegyház szentélyének kitűzése azt a végletet jelenti, ahol a főhajó arányaiban a legszélesebb a mellékhajókhoz viszonyítva. Hasonló arányú főhajó boltszakaszok csak Schwäbisch Gmündben és Schwäbisch Hallban épültek. Egerben a tízszög öt oldalával záródó külső falak között - amelynek arányai megegyeznek a legtöbb körüljárás szentély arányaival - olyan belső szerkezet épült, ahol a főhajó az átlagosnál szélesebb, míg a mellékhajók az átlagnál keskenyebbek. A mellékhajók boltszakaszai nem négyzetesek, hanem rövidebb oldaluk mentén sorolt téglalap arányúak. Egerben a főhajó boltszakaszának aránya közel a két szembefordított szabályos háromszög által meghatározott téglalapé, a mellékhajó boltszakasza pedig a szabályos hatszögbe írható téglalapé. Ismét felmerül a kérdés, hogy az egri csarnokszentély elpusztult keleti végződése milyen rendszerben épülhetett? Az épület kőfaragványainak analógiái, valamint a főhajó és a mellékhajók kitűzésének alapján a főhajó a nyolcszög három oldalával képzett lezárása valószínűbb, mint a tengelypilléres megoldás. A késő gótikus csarnoktemplomok a templomhajók és boltozatok egymáshoz viszonyított rendszerében sem képeznek részletekbe menően egységes csoportot. A korai emlékeknél a főhajót és a mellékhajókat erőteljes hevederívek választják el egymástól, s a keresztboltozatos térrészek erősen szakaszoltak. A későbbi, gazdagabb rajzolatú boltozatokkal fedett emlékeknél is megtalálhatóak a hevederívek, amelyek azonban kevésbé erőteljesek, mint korábban. Még a teljesen következetes rendszerű landshuti Szentlélek Ispotálytemplomban is vannak hevederívek. Egyedül a salzburgi ferences templom az, amelyben a hevederívek hiányoznak. A hajók és a körüljáró boltozatai teljes egységet alkotnak úgy, hogy a boltozatok bordaváza egységesen egymásba fonódik a boltmezők között. Erőteljes árkádívek tagolják a teret Schwäbisch Gmündben a főhajó és a mellékhajók között. A mellékhajók boltszakaszait is következetesen hevederívek választják el egymástól, azonban ezek az általánosan használt bordaprofillal készült bordákból épülnek fel. Az erőteljes árkádívek a boltozatokat megelőző építési fázisok hagyatékai is lehetnek. Ugyanilyen részletképzéssel épült a 16. század első évtizedében Schwäbisch Hallban a szent Mihály templom boltozata is. Mindkét példánál lehetséges, hogy a főhajót és a mellékhajókat határoló vastag hevederívek építése összefüggésben van azzal, hogy a hajókat elválasztó karcsú pillérek kör keresztmetszetűek, és kisebb vízszintes párkányok közbeiktatásával hangsúlyosan elválnak a boltozat szintjének építészeti kialakításától. A hengeres pillérek más korábbi keresztboltozatos tereknél és késői hálóboltozatos, háromhajós tereknél is hasonló formában épültek, az utóbbira szép példa Weil der Stadt Szent Péter és Pál temploma A szentélykörüljárós csamoktemplomok hajókat elválasztó pillérei számos variációt mutatnak. Előfordul, hogy a főhajó 95
