Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Nagy László: Az egri várban 2014-ben végzett főbb régészeti munkák ismertetése
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. másik faragvány feltételezett előképe pedig még nem került elő. A két faragvány készítéstechnikai11 és művészettörténeti vizsgálata, rendeltetésük meghatározása a későbbi feldolgozás egyik rendkívül izgalmas feladata lesz.11 12 Visszatérve a leletanyag általános jellemzésére, elmondható, hogy az olyan mennyiségű volt, hogy kezdetben, még a csontvázak megtalálása előtt azt hittük, hogy egy nagyméretű szemetesgödörre bukkantunk. Ez részben igaznak is bizonyult: a leletben gazdag, a csontvázak közötti és azokat elfedő rétegek akkor kerülhettek ide, amikor az - mint fentebb láttuk, nem éppen természetesen módon - elhunyt személyek testét bedobták a gödörszerű objektumba, és azokat sietve elfedték. Rendes temetéssel, de legalább egy sírgödör ásásával sem vesződtek azok, akik ide helyezték őket, beérték csupán azzal, hogy a már meglevő mélyedésbe bedobták őket, és egy - szerencsénkre - korabeli szemetet, törmelékes anyagot gazdagon tartalmazó földréteget hordtak rájuk. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a 2014. évben az egri vári feltárások során talált egyetlen egész kerámiát itt találtuk: a 16. század végére keltezhető, belső oldalán sárga, sárgásbarna mázas fazék viszont nem a csontvázakat elfedő rétegben, hanem nagyjából az 1. váz feje alatt helyezkedett el, a meglevő terepszint alatt közvetlenül. (21. kép) Ez arra utal, hogy az a terepszint, melyre a vázakat elhelyezték, nem középkori eredetű, hanem a 16. század második felében kerülhetett kialakításra. A 16. századi kerámiaanyag már megadta a keltezés irányát, ugyanakkor a pontosabb keltezést csak pénzek segítségével vé11 Ennek kapcsán, az év végén az egri Vármúzeum restaurátora, Sikéné Kovács Melinda, illetve restaurátor-gyakornoka, Barta Balázs segítségével sikerült megállapítani, hogy a faragványok mélyedéseiben színezéknyomok vannak, melyekkel feltehetően a faragványokon látható alakzatokat kívánták a készítők kiemelni. Segítségüket ezúton is köszönöm! 12 Itt köszönöm meg a segítséget Mag Hella művészettörténésznek. gezhettük el. Először az 1. váz lábai alatt egy 1585-ös évszámmal ellátott ezüstérme került elő. Nem sokkal később, a vázak bontása során egy több mint 20 ezüstérméből álló pénzegyüttes is napvilágot látott, melynek egyik darabján a restaurálás kezdeti szakaszában is megfigyelhető volt egy 1580-as évszám. A csontvázak és az egész objektum keltezését tovább pontosította, hogy a 4. váz alatt egy 8 darabból álló, 1532 és 1589 közötti évszámokkal ellátott arany éremkincset találtunk. (22. kép)13 Az aranydukátok János Zsigmond, Szapolyai János, I. Ferdinánd és II. Rudolf nevéhez köthetők, illetve az egyik darab Overijssel holland tartomány magyar mintára vert dukátja.14 Az érmék élükre állítva, szorosan egymás mellett kerültek elő, ami arra utal, hogy nem beszóródtak, hanem egy szűkebb helyen: ruhába varra, esetleg bőrvagy vászon erszénybe csomagolva kerültek földbe. Az előkerült pénzek jelentősége óriási: ezek alapján ugyanis a kerámiaanyag által már feltételezett, 16. századi keltezés tovább pontosítható: az elhunytak földbe kerülésének ideje ugyanis a legkésőbbi, 1589-es aranydukát alapján nem keltezhető ennél az évnél korábbra! Mi állapítható meg a fentiekből? Egyrészt, a csontvázakon talált sérülésnyomok arra utalnak, hogy halálukat valamilyen harci esemény okozhatta. Úgy véljük azonban, hogy nem csak klasszikus, harcban elesett személyekről lehet szó, hanem - legalábbis az elhunytak egy része - kivégzés áldozata lehetett. A 4. és 5. vázon a lefejezés nyomai erre látszanak utalni, de egyáltalán nem zárható ki ilyesmi a 6. és 7. váz esetében sem. Az elhunytaknak (akár harc, akár kivégzés által haltak meg) eltemetőik nem adtak rendes végtisztességet, hanem ilyesmivel nem törődve, egy feltehetően már meglevő gödörbe helyezték/ dobták őket, és szemetes, törmelékes réteget hordtak rájuk. Ez viszont az éremleletek tanúsága alapján nem történhetett 1589 előtt. A vázak közötti és az azt elfedő rétegek leletei közül viszont szinte teljesen hiányzik a török kori leletanyag, ami pedig arra utal, hogy még Eger hódoltsági időszakának legelején, vagy pedig az előtt kerülhettek földbe az elhunytak. 1589 után és a török kor előtt egyetlen harci eseményről van tudomásunk az egri várban, mely nem más, mint annak 1596- os ostroma. A fentiek alapján jogosan feltételezhetjük, hogy a megtalált személyek ekkor lelték halálukat. Ha feltételezésünk 13 Az aranypénzeket - és a legtöbb egyéb pénzérmét, lövedéket és kisebb fémdarabot - Kakuk Balázs régésztechnikus találta, fémkeresö műszer segítségével. 14 Az aranypénzek meghatározását és leírását Varga Máté végezte el, akinek szíves segítségét ezúton is köszönöm. 84 20. A Judit- és Lucrecia-alakos csontfaragványok (fotó: Nagy László, digitális rajz: Kakuk Balázs)
