Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Nagy László: Az egri várban 2014-ben végzett főbb régészeti munkák ismertetése
NAGY LASZLO 4. A Törökkert felett, a késő középkori, kora újkori falak falsarka mellett előkerült támfal, mely a nyugatról számított 1. támfal része (fotó: Nagy László) 5. A nyugatról számított 2. támfal, nyugati oldalán azzal az északnyugat leié futó fal részletével, mely feltételezésünk szerint a Törökkert feletti késő középkori és kora újkori falak falsarkához fiit (fotó: Nagy László) mely déli irányba jól láthatóan szélesedett; a 3-4. támfal között pedig viszonylag ép állapotban, 1-1,2 m szélességben találtuk mega dél felé szintén szélesedő falmagot (3. kép). Az is dokumentálható volt, hogy a 4. támfaltól keletre folytatódik a fal, ám itt nem volt lehetőségünk további kutatásokat végezni. Érdekes, hogy a nyugatról számított 2. támfal nyugati oldalától már nem találtuk nyomát az egykori déli bástyafalnak. Nem tűnik reálisnak a feltételezés, hogy az itt megszakadt volna; inkább arra gondolhatunk, hogy itt olyan mértékű pusztítás és/vagy visszabontás történhetett a 16. század végén, 17. század elején, mely a fal döntő részét elvitte, a szelvényekbe még kis része sem esett bele. Építészeti szempontból fontos megfigyelés volt, hogy Ottavio Baldigara a Délkeleti fíilesbástya déli falának építésekor a terepviszonyokhoz alkalmazkodva a támfalak rendszerét a megszokottól kissé eltérő módon alkotta meg. A nyugatról számított első támfalnál ugyanis megfigyeltük, hogy azt épp az a fölé magasodó, késő középkori várfal (és egyúttal ennek külső oldalán lévő kora újkori köpenyfal) sarkához csatlakoztatva építtette meg. (4. kép) Ezen kívül a nyugatról számított 2. támfal nyugati oldalán egy olyan falsík részletét figyelhettük meg, mely látszólag a késő középkori, kora újkori falsarok felé, tehát északnyugati irányba fut, és feltételezésünk szerint az előzőhöz hasonlóan ahhoz lett hozzáépítve. (5. kép) Igaz, ezt a falat nem tudtuk nagyobb felületen megkutatni (így feltételezett vonalának hitelesítése későbbi kutatások tárgyát kell, hogy képezze). A megfigyelt részlet alapján viszont úgy tűnik, ez a feltételezett vonalú fal a 2. támfallal kötésben épült. A megfigyelési eredmények alapján úgy tűnik, hogy Baldigara a Délkeleti fülesbástya déli fala és az alatta húzódó kazamatafolyosó építésekor a felettük magasodó késő középkori falsarok óriási terhelése (melyet a várfal, és a mögötte levő földtöltés együttesen okozott, és nem mellékesen okoz ma is), illetve az ebből fakadó statikai problémák miatt, feltehetően legalább két támfalat ehhez a falsarokhoz csatlakozóan épített hozzá. Ezzel azt kívánta elérni, hogy azok megtámasszák a magasan álló középkori falat, és csökkentsék a déli bástyafalra nehezedő nyomást. A többi támfal megfigyeléseink szerint nem húzódott a Törökkert feletti (az említett falsaroktól keletre egyébként már szintén Baldigara-kori) falig. A fülesbástya déli falának és belső támfalainak feltárásakor természetesen nemcsak építészeti, hanem egyéb fontos régészeti megfigyeléseket is tehettünk. A feltárt leletanyag döntő többsége a 16-17. századra volt keltezhető, de emellett számos 13-14. századi kerámiatöredék is előkerült, más korszakbeli anyagokat viszont nem tudtunk elkülöníteni. Ezek feldolgozása jelenleg folyamatban van, részletes elemzésük ennek megfelelően később várható. Belső várudvar, régészeti megfigyelések eredményei A 2014-es felújítási munkák egyik legfontosabb munkarésze a vári közműrendszer nagy részének felújítása volt. Ennek során lehetőségünk nyílt arra, hogy a felújítandó közművek árkába eső régészeti jelenségeket megfigyeljük és dokumentáljuk. Ilyen munkákra többek között a déli kapu és Varkoch-kapu között, a Varkoch-kapu közvetlen előterében, a délnyugati ágyúdomb délkeleti oldalán, az északi parkoló és a székesegyház, illetve a Tömlöcbástya területén is lehetőség adódott, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Jelen beszámolóban ezek a terjedelmi korlátok miatt nem kerülnek ismertetésre; azonban nem hagyhatjuk ki az egyik legfontosabb közműépítéshez kapcsolódó megfigyelési helyszínt, a vár központi részét, az igazgatósági épület és a gótikus palota között elterülő udvart. A területen a korábbi, 1980-as évek közepi közműépítésekhez kapcsolódóan Kozák Károly végzett leletmentést 1986-ban,s most pedig lehetőségünk adódott eredményeinek, elsősorban a feltárt falakra 5 Kozák 1987.413-429. 77
