Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)

Fodor László: Az egri külső vár területének kutatása az 1980-as évek végén

FODOR LASZLO ként megtartott (a maradványokat a helyszínen dokumen­táltuk).10 A vizsgálati munkánk eredményének összegzése Az egykori egri külső vár területén elvégzett régészeti vizsgálat és felderítő ásatási munkák eredményének tekintjük, hogy az építési tilalom feloldásával kapcsolatos VATI általi városrendezési térké­pen szereplő nyomvonalszakasz korrekcióját elvégeztük. Ennek ismeretében az egykori nyomvonal nem a jelzett Gár­donyi utca 2. számú ház udvarán és kertjén halad keresztül keleti irányban, hanem északabbra, az Andrásbíró utca mai nyom­vonalától mindösszesen 5-7 m-re. A völgyben tévesen jel­zett területen csak a 18. századi megsemmisítéskor szétrobban­tott kőtörmelékes maradvá­nyok találhatók. Az Andrásbíró utca 2-4-6, valamint a 10. és 12. számú lakóházaknál megtaláltuk és követni tudtuk, majd doku­mentáltuk az összességében mintegy 60 méteres szakaszon a néhol 1 m-es magasságban megmaradt falmaradványokat. Ennek anyaga zöldes sárgás egri, talán Szalók és Demjén környéki bányákból származó, többségében riolittufa kőanyag. Az omladékban a belső váréhoz hasonló félkörös falpárkány darabokat is találtunk. A meg­figyelt és vizsgált kötőanyag általában meszes homokos ha­barcskötés. A Gárdonyi utca 5. számú ház előtt kiásott csator­naároknál viszont kb. 7 m-es szakaszon csak fagyálló, szürkés sárga felsőtárkányi mészkőfa­lazat volt, amely erősen sárgás homokhabarcsba volt ágyazva. A ház alatt és mellett mintegy 60 cm mélységben húzódott ke­let-nyugati irányban. Mivel ez közúton volt, így akkor további rábontást nem kezdeményezhettünk, de méretei alapján ez a fal feltehetően egy korábbi belső várfalerődítés részlete lehet. Az Andrásbíró utca 12. számú sarokház után ma egy keskeny keresztutca következik, a Domokos Jakab utca. A sarokházzal szemben - azaz az Andrásbíró utca másik oldalán - az idős tu­lajdonos elmondása szerint, az utcáig érő kertjében legalább két­19 Köszönettel tartozunk a tulajdonosoknak - akik hozzájárulásukkal és tanácsaikkal segítették munkánkat- így Dr. Szabó Béla föisk. tanárnak, Bőgős Imrééknek, Farkas Csabának, továbbá a Janicsár utcában Vaskó Pál és családjának. Itt köszönöm meg a munkatársaimnak - Kárpáti János régésztechnikusnak rajzi rekonstrukciós és felmérési munkáit, valamint az egerbaktai ásatási munkásoknak - és nem utolsó sorban néhai Szálkái Imre bácsinak, aki mindvégig a brigád nagyszerű vezetője volt. A technikában köszönjük Holóssy Zoltán műszaki csoportve­zetőnk értékes segítségét. szer akadtak temetkezés maradványaira. A lakás kamrájában egy mélyebb kútszerű gödör is van (verem is lehetett ! ?), a maradvány le volt fedve. A lefedést kutatásunkkor mi is dokumentáltuk. A kis bekötő utca - Domokos Jakab utca - utáni újabb ga­rázs építésénél az ott élő idősebbek még emlékeztek arra, hogy nagyobb méretű kerek építményalapot láttak, meglehetősesn romosán, de hogy építés után mi lett vele, azt már senki sem tud­ta. Véleményünk szerint nem kizárt az sem - figyelemmel az attól néhány méterre talált fentebbi temetkezés maradványokra -, hogy a látott kerek építmény a már említett Szent Péter templom alap­falrészlete lehettek? (Ez persze csak helyi híranyag, részünkről gyors hipotézis, mert ugyanis a körépítmény - amennyiben volt ilyen -, az lehetett bármiféle más épület: bástya, torony stb. részlete is! Mi ugyanis a közeli bekötőút (Domokos Jakab utca) előtti Andrásbírói utcai kertben - ck. 10-12 méternyire, akkor dr. Illényi Domonkos főisk. tanár telkén - sem temetkezésre, sem templomra utaló régészeti ma­radványokat nem találtunk!19 20 A Janicsár utca 15. számú (Farkas Cs.) és 17. számú (Vas­kó P.) házak telkén megtekin­tethettünk olyan kerti és lakás körüli földmunkákat, amelyek­ben némi falazatmaradványok voltak megfigyelhetők. Ezek véleményünk szerint minden bizonnyal az egykor itt álló bás­tyafal maradványrészei lehet­tek. Fekvésileg és szerkezetileg a látott falrészletek a külső vár egykor itt álló Délkeleti sarok­­bástyjának (pl. Ungnád-bástya és Bebek-torony) a maradványai. Később, 1993-ban néhány alkalommal jelen voltunk az épít­kezések felügyeleténél, de sajnos újabb számottevő építéstörténeti részlettel nem lettünk gazdagabbak. Viszont két helyszínen rátalál­tak a külső vári felméréseken is jelzett korai kutakra: így a Janicsár utca és Literáti utca, Andrásbíró utcai kereszteződésnél, valamint a Gárdonyi utca és Literáti utca csatlakozásánál fekvő kis téren. Úgy gondoljuk a fenti vizsgálatunkkal sikerült dokumentál­nunk a régészetileg kevésbé kutatott külső vár néhány fontos fal­nyomvonalát, annak egykori szerkezetét. Ezzel talán világosabbá vált számunkra többek között a jelentős Ó-kapu bástya, továbbá az egykori várrész déli falnyomvonalának valós helyezte. 20 F.t?er várostörténeti munkák, melyek ezt megemlítik, gyakran (talán téves tájolással) az északnyugati külső vári részt jelölik meg az egykori Szent Péter templom helyéül. 13. Andrásbíró utcában az 1970-es években egy kertben megtalált oroszlános címerkö az osztott alsó pajzsi részen rozetta betétekkel 71

Next

/
Thumbnails
Contents