Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: A Dobó-bástya elpusztulásának valódi okai
KÁRPÁTI JANOS E gondolat nem csak akkor volt helytálló, de igaz ma is, hiszen napjainkig hat a probléma, mert az egri várban csaknem minden ebből a kőfajtából áll, s igaz lesz holnap is, mert feladatunk az eredeti védelme. E helyett azonban, a valódi, szakmailag megalapozott kőanyag-mentés tovább késik. Ismerve a székesfehérvári templomrom védelme körül kialakult „összetett eseményeket” védőtető, viszszabontás, újabb tervek és azok visszhangjait, úgy tűnik, az egri rom esete nem egyedülálló. A Zárkándy- és Baldigara-bástyák helyreállításának tervei készen vannak, a folyamat mégis megszakadt, pedig ez is rendkívül sürgető feladat, a további állapotromlást meg kell fékezni! A falak kövei itt is csak a kövek látszatát keltik, annyira szétfagytak. A falak megmaradt felső szakasza a tervezés megkezdésekor 3 m magasságig elszíneződött, árulkodva arról, hogy addig a határig szívta meg magát nedvességgel minden itt álló fal. A falak alatt, azok alapja évszázadok óta ugyanis vízben állt, és áll ma is. A kő és kötőanyaga szétfagyott. Napjaink védelmi törvényei szerint, ahogyan előkerül a falmaradvány, abban a stádiumban kell megőrizni. A szétfagyott falakra azonban ráfalazni, ráterhelni nem szabad, és nem is lehet, hisz az pénzkidobás és felelőtlenség. Ha így tennénk, pár év múlva a fagyott darabok kihullnak az új ráfalazás alól. Tehát Egerben a tufakő adottsága alternatív út választását követeli. A tervezés közben is rámutattunk, de ismét hangsúlyozni szeretnénk, hogy a negatív terek létesítését nem tartjuk helyesnek, ugyanakkor annak az állapotnak a megőrzését szorgalmazzuk, melyet a Baldigara-féle 1572-es tervek közvetítenek. Baldigara az erőd ezen sarkát is „ö legrövidebb idő alatt, a legkevesebb költséggel, és nagy bontások nélkül” óhajtotta és tudta védhető állapotba hozni. Vagyis a régebbi védőműveket, a Sándor-bástyát és a Zárkándy-bástyát befoglalta, beépítette az új fülesbástyába, így kívánt létesíteni egy egységes, új védelmi objektumot. Már 1979- ben úgy tűnt, sikerül az Északkeleti fülesbástya megmentése, a megyei vezetés támogatása mellett, a kivitelezés (HTEV) már a „vizes folyosó’ feltárásával és a bástya alsó, egyes szakaszainak megerősítésével foglalkozhatott, a tevékenység azonban leállt, és a bástya azóta, tovább „haldoklik”. Napjainkban szintén elindult egy folyamat, elkészültek a Motívum Építész Iroda tervei, majd az ügy ismét megfeneklett. Az első ütemnek már 2013- ban készen kellett volna lennie, áll a romon kifüggesztett táblán. A kötelező, előzetes régészeti kutatás után ugyan lefedték a kiásott részeket, azok azonban azóta is tovább pusztulnak. Ugyanígy a Varkoch-kapu tervei szintén rendelkezésre állnak, helyreállítása azonban elmaradt. Tanulságok Az egri vár geológiai, és a várfalak kőanyaga szerkezeti sajátosságai okán fokozottan veszélyeztetett, ezért e vár körültekintőbb megközelítést, új szemlélet kialakítását, új gondolkodási irányt igényel! Megvédésének hosszú távú tervezését e szempontok szerint új irányba kell terelni. Az eddigi kutatások és helyreállítások a felszín közeli romok veszélyeztetett helyzetének javítására irányultak, mely vesszőfutásnak bizonyult az idővel, a felszíni romok szétfagyási idejével. A felszín alatti veszélyek felismerése lehet az új gondolkodás kiindulópontja, alapja. A várdomb mélyében keletkező változások természetének megismerése, a káros tényezők feltérképezése, gyors orvoslása után lehet biztonsággal gondolkodni a romok, vagy meglévő épületek jövőjéről. Befejezésül csak megismételni tudjuk alapgondolatunkat, a Dobó-bástya 40 évvel ezelőtti leomlásának a legnagyobb tanulsága, hogy a mélyben zajló, gyakran lassúnak, észrevétlennek tűnő geológiai folyamatok nem hagyhatók figyelmen kívül, mert a geológiai óra is jár... Mit adhatunk tovább a jövő nemzedéknek? Egyre jobb állapotú, vagy egy rohamosan fogyatkozó vármaradványt, egyre pusztuló és folyamatosan „elfogyó” bástyákat örököl a következő nemzedék? A választ be lehet tervezni turisztikai projektek, vagy bármi más, cselekvést kínáló csomagba, de a lényeg, hogy a legfontosabb célt, a további állapotromlás megakadályozását ne tévesszük szem elől. Ugyanakkor az úgynevezett történeti idővonal folyamatos finomítása mellett, most már a geológiai idővonal változásaira is figyeljünk oda! 61 35. Az újjáépített Dobó-bástya és gótikus körtorony észak-nyugat felöl (fotó: Molnár István Géza, 2013)
