Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Feld István: Ajánlás a konfereciakötethez
DOBO ISTVÁN VÁRMÚZEUM. EGER Feld IstvAn AJÁNLÁS A KONFERENCIAKÖTETHEZ A Dobó István Vármúzeum 2014 februárjában országos viszonylatban talán rendhagyó, de Eger és Heves megye hagyományait tekintve korántsem meglepő kezdeményezést indított útjára. Egy olyan időszakban, amikor az örökségvédelem fogalmában feloldódó műemlékvédelem folyamatos átszervezések alatt álló országos szervezete már egyre kevésbé volt képes ellátni azokat a feladatokat, melyeket elődeink számára több mint száz éve meghatároztak, egy konferenciával, majd annak kiadványával jelképesen saját kezébe vette értékei védelmének az ügyét. Az Örökségünk védelme és jövője címet viselő rendezvény számos előadása és a 2016 elején az azonos című konlerenciakötetben nyomtatásban is megjelent tucatnyi tanulmány jelezte, hogy Északkelet-Magyarország ezen régiója továbbra is meghatározó szerepet kíván játszani az épített történeti öröksége, művészeti emlékei és anyagi kultúrája kutatásában, feltárásában, védelmében és közkinccsé tételében. S hogy ez nem csupán egy egyszeri felbuzdulásnak volt tekinthető, bizonyítja, hogy 2016. február 4-5-én már sor került a második konferenciára is és a Tisztelt Olvasó immár kezében tarthatja a sorozat következő kötetét - benne ugyancsak tizenkét dolgozattal! Műemlékeink és múltunk kutatásának és bemutatásának olyan emblematíkus példái után, mint Heves megye három kötetes műemléki topográfiájának kiadása, a ma is élő olyan rendezvények, mint a nemzetközi műemlékvédelmi nyári egyetem és a végvári konferenciák - nem is szólva itt magának az egri várnak a közel száz éve megkezdett feltárásáról - ezzel egy újabb fórum született meg Egerben. Ezt a fogalmat ugyanakkor nem lehet eléggé tágan értelmezni, hiszen a konferenciáknak és kiadványainak nem csupán a régi-új kutatások eredményeinek mielőbbi közzététele, azaz a tudomány szolgálata a célja, de a műemlékvédelem egykori és mai gyakorlatának bemutatása mellett az érdeklődő nagyközönség tájékoztatása is, s ezzel a ránk maradt örökség védelme nélkülözhetetlen társadalmi bázisának erősítése. Ennek a vállalt feladatnak úgy az eddigi két rendezvény, mind kötetei maradéktalanul eleget is tettek. Jelen kötet az elsőhöz hasonlóan nem csupán a megyeszékhely műemlékeit tárgyalja. Ki kell emelni az Abasár történetével és régészeti-építészeti emlékeivel foglalkozó dolgozatokat, hiszen az utóbbi évtizedekben itt folytatott feltárások eredményeiről először e lapokon olvashatunk átfogó értékelést. Hogy mindezekben mennyi a biztos megállapítás, azt majd a további régészeti kutatások fogják eldönteni. Vonatkozik ez Heves megye kevéssé ismert várromjára, Markazra is, melyet még nem vizsgált épületkutató régész ásója-kalapácsa. Az itt közzétett adatok azonban fontos kiindulópontját fogják képezni a remélhetően mielőbb sorra kerülő feltáró-konzerváló munkának. Az egri várral foglalkozó tanulmányok főként régi adósságokat törlesztenek. A Dobó-bástya 40 éve történt omlásának okait-körülményeit az erősség kutatásában közreműködő egykori szemtanú igyekszik tisztázni a rendelkezésére álló dokumentumok alapján, s most olvashatunk először részletesebb beszámolót az elbontott egykori külső vár területén az 1980-as években végzett kisebb feltárások eredményeiről is. Régi adósságnak tekinthető a székesegyház egykori késő gótikus hálóboltozathoz tartozó, korábban előkerült kőfaragványok értékelése is, amely jól illeszkedik elpusztult jeles egyházi építményeink új módszerek alkalmazásával történő virtuális rekonstrukcióinak sorába. Már kifejezetten a vár műemlékvédelme utolsó negyedszázadának áttekintését adja egy következő tanulmány szerzője, aki a Vármúzeum műszaki illetékeseként élte át azt a korszakot, amelyre az 1990 előtti időszak központosított rendszeréről a napjaink projektszemléletére való áttéréssel jellemezhető. S hogy az utóbbi milyen előnyökkel-hátrányokkal jár, arról a 2014. évben itt folytatott leletmentésekről és régészeti megfigyelésekről számot adó beszámolóból értesülünk. A kötet utolsó négy dolgozata az Eger városában folytatott újabb kutatások egy-egy szegmensét mutatja be az Árpád-kortól a városfalak építésén át a 18. századig. A tanulmányok tematikája jól jelzi a műemlékvédelemhez kapcsolódó kutatási módszerek sokszínűségét is, a ciszterci gimnázium falkutatásától, a líceum felújítása során végzett régészeti megfigyeléseken át a belváros egyik terén folytatott ásatás leleteinek bemutatásáig. Az Örökségünk védelme és jövője sorozat 2. kötete korántsem tanulmányok egységes gyűjteménye, ahogy maga a konferencia programja is rendkívül sokszínű volt. De talán épp ez az erősségük - mindezeken keresztül tükrözik korunkat, lehetőségeinket és feladatainkat.
