Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: A Dobó-bástya elpusztulásának valódi okai
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. ta a már megrepedezett falak köveinek mozgását, mely végül a bástya leomlásához vezetett. A bástyát több nagy repedéssel örököltük. A repedések lehetnek hadászati események következményei, melyben bővelkedik a vár története. A repedések tovább nyíltak a Dobó-bástya külső oldala körüli, eredeti 16. századi terepszint elhordása után, amikor a 18. században a Német utca házainak helyet vágtak itt a bástya alapjainak tövében. Megjegyzendő, hogy az Eger-patak egykor közelebb folyt a bástyához, mint ma. Ebből következik, hogy a patak évszázados árvizei, magas szintű áradásai elérték a bástya alapjai körüli földrétegeket is. Ezek a tényezők is hozzájárultak ahhoz, Hogy a bástya állapota az idő függvényében egyre romlott. 32. A Dobó-bástya a körtörony nélkül Kinagyított részlet a vár 16. század második feléből származó ábrázolásából sik figyelmeztető időtényező, mely a mélyben, láthatatlanul ketyeg... a geológiai idő. Évtizedek óta kötelességemnek érzem, hogy felhívjam a figyelmet a leselkedő veszélyre, mert egy újfajta gondolkodást, és a megszokottól eltérő kezelést igényel ez a sajátos hely. Az egri várnak nemcsak története nem mindennapi, de kivételes bánásmódot igényel szerkezetét tekintve is, saját kőanyaga veszélyezteti a várfalakat, mert nem fagyálló anyagból készültek, a mélyben pedig e speciális összetételű domb geológiai hatásaira szükséges koncentrálni. Különösen a műemlékvédelmi hatóságok figyelmét szeretném ráirányítani újra és újra, hogy megkülönböztetett, egyedi megoldásokra van szüksége az egri várnak. 2016-ban, tehát éppen 40 éve, hogy megtörtént a Dobó-bás-Ha a Dobó-bástya belsejében lévő geológiai rétegeket egy kissé megdöntött konyhai szivacs példáján illusztráljuk, ahol a sárga szivacsréteg a darázskő, azaz a forrásvízi mésztufát helyettesíti, a szivacs alsó zöld, érdes, erősebb rétege az alatta húzódó kavicsréteget másolja, s alatta, a ferde lejtésű lap pedig a vízzáró vulkáni eredetű tufát mutatja, máris egyértelműen szemlélhetjük a problémát. Kísérletképpen, ha felülről vizet öntünk a szivacsra, bemutatjuk, hogyan esik az eső a várdombon. Makettünk esetében a zöld szivacsrétegen fog kifolyni a víz nagy része, kisebb hányada a szivacs mélyebben fekvő oldalán távozik. Amikor felhőszakadás éri a várdombot, óriási mennyiségű víz kerül a szivacsba, azaz a forrásvízi mésztufába. Ha azonban körbezárjuk a forrásvízi mésztufát várfalakkal, ahogyan makettünkön tesszük a fekete lappal, szinte bezárjuk a vizet a szivacsba, vagyis a forrásvízi mésztufába. Ebből világosan következik: a vár továbbra is veszélyben van. A régészeti kutatások során az ásatás és helyreállítás homlokterében elsősorban a felszíni romok védelme állt. Az erózió, a szétfagyás fokozottan fenyegette az 1800-as években elbontott épületek romjainak maradványait, közöttük leginkább a székesegyházak területét. A felszínen az erózió idő diktálta az ütemet, munkánk során mindig éreztük a versenyfutást ezzel az idővel. A Dobó-bástya leomlása óta azonban van egy mátya tragédiája. Az események felidézése kapcsán talán ismét mód nyílik arra, hogy elgondolkodjunk, még mindig vannak ismeretlen, feltáratlan föld alatti térségek, melyek jelenlegi statikai állapotáról, elvizesedésük fokáról ma sem tudunk semmit. Az egri vár egyedülálló történelmi emlékhely Az egri vár nemcsak azért tekinthető unikálisnak, mert a helyszín több mint 1000 évet átívelő idővonallal bír, hanem szinte évszázadokra bontva, középkori egyházi és világi építmények egész sorát, építési idejét rendelhetjük az idővonalhoz. A 16. századi hadiépítészeti részletei pedig a védőépítmények rendkívül széles skáláját mutatják. A középkori várrészletek taglalásán túl, az újkori, a 16. századi magyarországi török kori védelmi rendszer egyik jelentős helyszíneként a védekezés különböző, földből, fából, kőből megvalósított válfajai érhetők itt tetten. Ilyen sokféle korú és típusú hadászati védőmű egy helyen, kevés van országunkban, e szempontból is egyedi az egri vár. Olyan, mint egy nagy várépítészeti képeskönyv, melynek lapjain egyegy védőmű tanulmányozható, igaz „kissé összegyűrt, megégett, csonka lapokkal”, hiszen e várat majd minden hazánkat érintő háború elérte és rongálta, sőt keleti felét osztrák rendeletre módszeres robbantásokkal semmisítették meg, megmaradt részeit pedig a korai utókor sem kímélte, maradék köveiből építkezett 56 33. Az újjáépített Dobó-bástya mai alaprajza (Részlet az egri Motívum Építész Iroda Egervári térképéről, 2014)
