Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: A Dobó-bástya elpusztulásának valódi okai
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. térképek ismeretében, a körtorony helyét a cipóosztó ház feltárásakor, az épület délnyugati sarkánál sikerült pontosítani, majd a Dobó-bástya leomlásakor körívének teljes, külső szakasza is felszínre került. (5. kép) Környezeti változások hatása A bástya körzetében végzett régészeti feltárások Az OMF régészeti kutatócsoportja Kozák Károly régész vezetésével a vár több pontján párhuzamosan végzett ásatásokat. A csoport egyik része a Setét kapu körzetében, a turizmust kiszolgáló épület helyének feltárását indította 1973-ban (A-D szel-6. Az egri Dobó-bástya leomlásával a História című televíziós magazin is foglalkozott (fotó: Szentannay Tibor, 1976) vények). Majd a székesegyház déli kápolnasorának K5 jelzésű területén, valamint a kiszolgáló épület nyugati oldalán, a csatornázás megkezdése előtti E-O jelzésű szelvényekben Árpád-kori temetőfeltárást végzett egészen 1979-ig. A régészeti csoport másik része 1973-tól az akkori Képtárépület (2-es épület) északi oldalán egy 15. századi építmény kutatásával foglalkozott. Ezután 1974-től 1976-ig a Képtár nyugati oldalán, a várfalközben, a várfalhoz épített 14-15. századi palotasor romjainak feltárása következett. Ezzel egyidejűleg a többrétegű nyugati várfal építési periodizációinak kutatásával haladt déli irányba. 1974- 1975-ben eljutott a cipóosztó ház területéig (épült 1565-1585 között). A cipóosztó ház romjait, földszintjének maradványait a kemencékkel, belső osztófalakkal feltártuk. Pincéjének levezető lépcsősorát, oldalfalait és boltozatának egy részét, valamint óriási, részben beomlott nyolcszakaszos boltozató pincéjét is megkutatva, 1976-ra befejeztük a teljes pince feltárását. Munkánkat akadályozta az az óriási földmennyiség, amely a pincét színültig betöltötte, valamint a pince déli területe fölött még álló, egykori „tiszti-lak”, a vár megmaradt, 19. századi laktanyaépületének egyike, amely az 1960-as években lakóházként, majd az OMF munkásszállásaként működött. Végül elértük a Dobó-bástyát is. A bástya régi, nagy repedései óvatosságra intettek bennünket, állványozási tervei elkészültek, a bástya kijavítására való szándék ekkor már világosan látható volt. Feltárását ezért még 1975-ben megkezdtük, pár kutatószelvény kiásását követően, a munkát 1976-ban folytattuk. Legjelentősebb eredmény a bástya belső osztófalának azonosítása volt, amely sugárirányban halad a bástya orráig. Rendkívül sok 16-17. századi leletanyag jutott felszínre a bás-7. A Dobó-bástya alatti sörpalackozó épületeinek bontása a bástya leomlása előtt (fotó: Molnár István Géza, 1976) tya későbbi betöltéséből. Tisztán láthatóvá vált, hogy az osztófal alacsonyabb volt a bástya felső síkjánál, vagyis egykor itt elfért egy később beépített boltozat is. A bástya körítő falainak tetején egy vékonyabb fal alsó, megmaradt része futott körbe, melynek szelvényünkbe eső szakaszát megtaláltuk. Később a bástya omlása közben végzett megfigyelések nyomán, a bástya északnyugati negyedében, közel 2 m magasságú részletei is vizsgál hatókká váltak. Kutatószelvényeink azonban még nem jutottak elég mélyre, hogy komolyabb következtetésekre jussunk, a bástyaomlás pedig megakadályozta a további régészeti megfigyeléseket. Már a kutatás alatt tapasztaltuk azokat az erőteljes rezgéseket, melyeket az alattunk, a sörpalackozó épületének többnyire téglából készült falait bontó, FfTEV markológépének kemény ütései, nyomása okozott. Ezért úgy döntöttünk, hogy a bástya munkálatait felfüggesztjük. Miután a területet kerítéssel lezártuk, munkatársainkkal a vár más területén folytattuk a kutatást. Nagy ütemben zajlott a Setét kapu előtti Árpád-kori temetőfeltárás, így erőinket arra a területre koncentráltuk. 46
