Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: A Dobó-bástya elpusztulásának valódi okai
KÁRPÁTI JÁNOS KÁRPÁTI JÁNOS A DOBOBÁSTYA ELPUSZTULÁSÁNAK VALÓDI OKAI A Dobó-bástya története A bástya szükségszerű létrejöttének okai Az egri vár keletkezése a 13. század második felére tehető, amikor Lampert egri püspök kővár építésére engedélyt kap IV Béla királytól. Ettől az időtől számítható a püspöki székhely várfalakkal történő körbevétele. A várbelső objektumai, a paloták, templomok és egyéb épületek természetesen több évszázados szakaszos építkezések eredményei, mely területek védő várfalakkal való bekerítése szintén hosszú időt vett igénybe. A 13-14. és 15. századi építkezések egyértelmű célja egy püspöki kővár, az egri püspökvár létrehozása. Azonos című kő-1. A nyugati várfal rétegződése és a körtorony a Dobó-bástyával Paolo Mirandola 1560-as kisebb tervén tetemben1 a folyamat kialakulását részletesen vizsgáltam, ezen belül a vár különböző területei funkcióbeosztásának lokalizálása is megtörtént. A 16. századi Magyarország török kori időszaka egri végvári kiépítéseinek (ekkor épülnek a püspökvár sarkaira az első kő- és földbástyák), és a 16. század végi erőddé alakításának építkezéseit (fülesbástyák, cortina falak, contraminák, ágyúházak és kaszárnyatermek) az egri vár föld alatti világáról szóló kötetemben mutattam be.2 Ezért csak röviden utalok a Dobó-bástya keletkezésének körülményeire. Az eredetileg a püspöki méltóság kényelmét szolgáló püspökvár a török támadások előretörésével a 16. század során fokozatosan válik a védelmi funkciókat megerősítő végvárrá. Korábban, a hideg fegyverek használata idején emelt vékony, magas falak és kiugró tornyok helyett az ágyúk tüzének jobban ellenálló, vastag, masszív falakra, és alacsony, zömök bástyák kialakítására volt szükség. A véderő növelésére a leghatékonyabb, olasz rendszerű, modern fülesbástyák készítése előtt sokféle átmeneti forma született Ide tartozik a Föld és TÖmlöc bástya, valamint a Dobó-bástya is, melyet Dobó még a török támadást megelőzően 1548-1551 között építtetett a város felé néző, hadászati szempontból elavult, régi, középkori körtorony elé. Rövid idő alatt, gyorsított ütemben erősítette a várat, palánkokat építtetett, a belső vár közepén ágyúdombot emeltetett. A valódi, korszerű átalakítások azonban csak az 1552-es ostrom után indultak az itáliai, trieszti származású hadiépítész, Ottavio Baldigara közreműködésével. Ellentmondásos helyzet alakult ki Egerben, amikor 1552-ben a kevéssé korszerű vár ellenállt a támadásnak, míg 1596-ban az erőddé alakított, sokkal erősebb hadi létesítmény elesett, mert védői feladták. Tinódi Sebestyén az 1552-es első török ostrom után Egerben járva Históriájában megörökíti a vár védőműveit, számbavételük során az új bástya építését egyértelműen Dobó nevéhez köti: „Sok épölése benn az várnak vagyon Dérről, váras felől nagy bástya vagyon 95 Varieties Tamás rakatta kapu vagyon, Közel napnyugotra egy toron vagyon. Ahhoz közel egy erős kőbástyája, Kit jó Dobó István rakatott vala, 100 Az kaputul nagy bástyáig az vala. " A bástya nevének megőrzéséről Istvánffy Miklós történetírásában is olvashatunk:,, A közkatonák minden egyes csapata élére két vagy három kiváló katonát tettek parancsnokul. Először is a belső vár új bástyájának védelmére, melyet Dobóról neveztek el, mert ő építtette azt, egy század gyalogost rendeltek Pöstyéni jános, Kosztovics György és Gasparics Mihály vezetése alattT A bástya ábrázolásai 2. Az egri vár és a Dobó-bástya a Gyula feliratú 1569. évi vedután 1 Kárpáti 2010. 2 Kárpáti 2004. 3 Istvánffy 1962.266. 43
