Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Tóth Zoltán: Az Árpád-kori Abasár
TOTH ZOLTÁN TÓTH ZOLTÁN AZ ÁRPÁD'KO Rí ABASÁR Bevezetés Abasár a Mátra déli oldalán, a Sár-hegy délkeleti részén, a Bene-és a Dulinka-patakok mellett található. A községnek jelentős az Árpád-kori történelme, mivel az Abák nemzetségi birtoka, annak egyik központja is az egykori Sár településen volt.1 Az 1950-es évektől kezdődően különböző időszakokban voltak-, valamint újabb temetkezéseket is kibontottak.4 A település jelenlegi központjában található Szent Péter és Pál apostol Római Katolikus Plébániatemplomnak ( 1. kép 2.) is mutatkoznak kora Árpád-kori részletei, illetve nagy méretekkel rendelkezhetett, viszont ebben az időszakban az egyházi szerepét, funkcióját sem ismerjük.5 A templom északi külső oldalán ásatások a település belsejében, a Bolt-tetőn, valamint a jelenlegi község északnyugati részén, Peterma lelőhelyen. Abasár - Bolt-tető és környéke A település belterületén a Bolt-tetőt többször is kutatták már régészetileg. Először az 1950-es években, amikor tűzoltószertár, majd művelődési ház építésekor Galván Károlyék megtalálták az egykori udvarház és bencés apátság romjait.1 2 1971-1972- ben Nagy Árpád feltárt egy kerek keresztelőegyház részletét és más épületrészeket, temetkezéseket, valamint egy másodlagosan elhelyezett gótikus sírkövet. A leletanyag a 11-14. századra tehető időrendileg.3 2006-2011 között több évben is tervásatásokat végeztek Fodor László vezetésével. Ennek során tisztázták a nagyméretű rotunda - amely méretében az egri várban található 10—11. századi keresztelőegyháztól is nagyobb - és a többi épületmaradvány kiterjedését - roncsolás mentes kutatásokkal 1 Fodor 2010.230-231 alapjáa 2 Hiányzik a Dobó István Vármúzeum Régészeti Adattárából, Fodor 2010.231 alapján. 3 Hiányzik a Dobó István Vármúzeum Régészeti Adattárából, Fodor 2010.231 alapján. az 1990-es évek elején egy gótikus ajtó küszöb- és keretköveit bontották ki,6 amely kétségtelenné teszi az épület középkori eredetét, még az épület első periódusára keltezhetjük a kialakítását. A román kori időszakra a torony északi falában egy másodlagosan beépített 12. századi szalagdíszes oszlopfő maradványa, illetve a sekrestyében lavaboként, kézmosóként használt, ugyanilyen korú oszlopfő töredéke utal.8 Abasár - Peterma A Heves megyei település külterületén, a Peterma (Pétermál) részen, Szabó János Győző 1979-es ásatása alapján9 már részben ismertek voltak az egykori Szent Petronilla kápolna előzményei. A lelőhelyen 2014-ben az ivóvízvezeték kiépítésekor 52 m hosszúságú szakaszon a község egyik Árpád-kori temploma és 4 Fodor 2010.231. 5 Búzás 2016.10-19. 6 Fodor 2010.231. 7 Búzás 2016.10-19. 8 Ludányi 2010.265. 9 Szabó 1979. 21 I 2. Magyarország - Abasár
