Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)

Buzás Gergely: Koraközépkori udvarház Abasáron

BÚZÁS GERGELY

FELHASZNÁLT IRODALOM Binding, Günther

1996 Deutsche Königspfalzen von Karl dem Grossen bis Friedrich ll (765-1240). Darmstadt, 213-216.

Búzás Gergely

2004 Az esztergomi vár románkori cs gótikus épületei. In: Búzás Gergely - Tolnai Gergely (szerk.) : Az Esztergomi Vármúzeum kőtárának katalógusa. Esztergomi Vármúzeum, Esztergom. 7-44.

Fodor László

2008 Ahasár régészeti kutatási dokumentáció, összegző jelentés a kutatási területen végzett 2008. évi munkáról (kézirat: Dobó István Vármúzeum Régészeti adattár: 1563.), Eger.

IlláS, Martin

2011 Prcdrománsky kostol na Devine. In: Historicity zborník, 19-39.

Ioannisyan, Oleg

1997 The Architecture of Old Rus' in the I0th-I3th Centuries. In: Müller-Wille, Michael (szerk): Rom und Byzanz im Norden. Mission und Glaubenswechsel im Ostseeraum während des 8-14. Jahrhunderts. IL, Mainz - Stuttgart, 297-323.

Hermann, Christoler - Winterfeld, Dethard von (Hg.)

2015 Mittelaterlichc Architektur in Polen. Petersberg.

Képes Krónika (Kálti Márk)

1964 Chronicon Pictum I-II. (hasonmás kiadás) (A latin szöveget sajtó alá rendezte: Mezey László, fordította: Geréb László) Magyar Helikon Könyvkiadó, Budapest.

Kozák Károly

1984 Kózép-Európa centrális templomai (IX-X1. század). In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17.107-144.

Krautheimer, Richard

1986 Earlv Christian and Byzantine Architecture. New Haven - London.

Nagy Árpád

1971 Abasár-Bolti tető. In: Régészeti Füzetek 24. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 63. (93.)

1973 Abasár-Bolti tető. In: Régészeti Füzetek 26. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 78. (134.)

Placha, Vera - HLAVicovÁ,Jatia - Keller, Igor 1990 Slovenkv Devin. Bratislava.

StefanovicovA, Tatiana

2000 Devin und Preßburg (Bratislava) - zwei bedeutende Burgen des Frühmittclaltcrs an der mittleren Donau. In: Wieczorek, Altried - Hinz, Hans-Martin (Hrsg.): Europas Mitte um 1000. Stuttgart, 327-329.

Tóth Endre - BuzÄs Gergely

2016 Magyar Építészet. A rómaiaktól Buda elfoglalásáig - A kezdetektől 1541-ig. (2. átdolgozott bővített kiadás) Kossuth Kiadó, Budapest.

Tóth Zsolt

2015 jelentés a pécsi székescgylwz nyugati oldala előtt, a Cella Trichora I.-töl északra végzett megelőző (hitelesítő) régészeti feltárásról (2013.10.30. - 2013.12.11.) és a Cella Trichora I. védöépülcténck bontása során végzett régészeti felügyeletről (2014.01.08. - 2014.03.19.). Janus Pannonius Múzeum Régészeti Ősz tály. In: Archaeologia - Altum Castrum Online (http://archeologia.hu/content/archeologia /330/toth-trichora.pdf).

Untermann, Matthias

1989 Der Zentralbau im Mittelalter. Form, Funktiuon, Verbreitung. Darmstadt.

GERGELY BÚZÁS

THE EARLY MEDIEVAL MANOR IN ABASÁR

Medieval architectural remains and graves had already been found on Abasár s Bolt-tető as early as 1950, before Árpád Nagy’s excavation in 1970- 72, and László Fodor’s of2006-2008, both of which examined part of what was a significant 11* century building complex. The complex consisted of a large rectangular stone building, one of the corners of which was attached to another structure, in all probability a chapel, which, when put together, took the form of a rectangular aisled interior attached to a rotunda by means of a bridge. Analogies can be found for such an architectural complex in 9th - 11th century Europe in palaces and the palatial chapels that were attached to them. Although the original model for such buildings was Charlemagne's palace in Aachen, the closest parallels geographically can be found in the ducal palace in Przemysl of 1020-30, and the imperial palace in Goslar dating from the first halt to the middle of the 11th century. For this reason it would appear that the Abasár complex dates from the first half of the 11 * century, and can therefore be identified without any shadow of a doubt as the royal place constructed by Sámuel Aba. The large number of late medieval burials around the rotunda suggests that the complex later served an ecclesiastical purpose. It is logical to conclude therefore that the building complex is indeed the final resting place of Sámuel Aba mentioned in the Hungarian Chronicle, despite the fact that it is only in 1261 that written sources first make mention of the monastery in Sár, which we can conclude came into being in what had previously been a palace building.

19