Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Buzás Gergely: Koraközépkori udvarház Abasáron
ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES ]OVOJE 2. takápolnája fontos mintaképpé vált a 10. században a nyugati császárságot újra helyreállító szász dinasztia uralkodói számára. A birodalom nyugati részén számos másolata épült különböző funkciókkal. Ottmarsheimben apácakolostor templomaként, Brüggeben, Nimwegenben és a Goslar melletti Georgenberg császári Pfalzaiban palotakápolnaként.13 Míg a brüggei és nimwegeni kápolnák kisebb méretben ugyan, de hűen követték az aacheni mintát, a többi emléknél az épület tizenhat szögű alaprajza nyolcszögre egyszerűsödött. A szász dinasztia császári Ptalzai mintájára a 10. század második felében a keresztény hitre térő lengyel fejedelmek is egy sor centrális palotakápolnát emeltek, amelyek közül kettőről is tudjuk, hogy belső pilléres szerkezettel, valószínűleg kétszintes formában készült. Az egyik I. Mieszko fejedelemnek a 10. század utolsó harmadában a Lednícki szigeten emelt palotájához tartozó kápolna, görögkereszt alaprajzú, lekerekített sarkú épület, félköríves apszissal és négy belső pillérrel.14 A másik Przemysl hercegi palotája, ami az 1020- 1030-as évekből. Itt a palotaépület végéhez csatolt kerek kápolna patkóíves apszissal bővült, belső terében három falpillér és két szabadan álló került elő. Az emeleti bejárat egyetlen lehetséges helye alapján eredetileg minden bizonnyal négy oszlopa volt a templomnak, de egy későbbi fal elpusztította a két keleti oszlop alapozását.15 Przemysl-ben előkerült egy másik hasonló elrendezésű rotunda is, a korai székesegyház szentélye mögött, a gótikus szentély alatt: a rotunda belsejében itt egy gyűrű alakú sávalapozást tártak fel, amin minden bizonnyal a felső szintet tartó pillérek álltak.16 Bár alaprajzilag a przemysli példák állnak legközelebb az abasárihoz, ezek felépítménye nem ismert. A ma is álló nyugat-európai emlékek ugyanakkor mind az antik és az aacheni példát követve körbefutó karzattal és középen kiemelkedő toronnyal épültek, így a közép-európai emlékeknél is a legvalószínűbb az ilyen elrendezés rekonstrukciója.17 A téglalap alaprajzú lakóépület és a vele összeköttetésben lévő centrális templom, illetve rotunda együttese a koraközépkori paloták jellegzetes épülettípusa. Ez az épülettípus szintén Aachenből eredeztethető, és ilyen együttesek a 9-11. században is nagy számban épültek. A centrális kápolna több esetben az abasárihoz hasonló módon második kápolnaként épült fel a kisebb kápolnával ténylegesen összeépült palota mellett. A 9. századi dévényi palotaépület mellett is felépült egy rotunda, amit még all. században is használtak.18 A bambergi püspöki palota mellé 1047-1053 között épült fel a két13 Untermann 1989.86-117,126-139. 14 Hermann-Winterfeld 2015.43., 16-17. kép. 15 Hermann ^-Winterfeld 2015.44., 21. kép. 16 Hermann-Winterfeld 2015.5 U 23/9. kép. 17 Négy belső pilléres rotundára orosz és skandináv területről is ismerünk, igaz későbbi, 12. századi példákat: Szmolenszkban csak az alapozása maradt fenn egy kerek, négy pilléres kápolnának, a svédországi Hagby apszissal bővített rotundájának a külső falai ma is állnak, csak belső pilléreit bontották később vissza. Ioannisyan 1997.315. 18 Stefanicova 2000.328. A rotundát ugyan a 9. századi épület pusztulása utánra, a 11-12. századra keltezi, ennek azonban ellentmondanak a közelében feltárt 9. századi sírok, amelyek nem a 9. századi palotaépület kápolnája mellett, hanem a rotunda közvetlen közelében kerültek elő. Az azonban tény, hogy a rotunda használatban lehetett még az Árpád-korban is, ugyanis előkerült mellette egy másik, eltérő tájolású sírcsoport is, amelyeket már ráástak a 9. századi palotaépület visszabontott falaira. Placha-Hlavicová-Keller 1990.85-94., 26,29. ábra szintes, nyolcszögű Szent András kápolna.19 Ehhez hasonló, bár monumentálisabb elrendezésű a goslari császári palota, amelynek téglalap alaprajzú épületét II. Henrik emelte 1015- 1019 között. Ehhez az épülethez 1038 előtt egy négy pilléres, négyzetes alaprajzú palotakápolna is épült. Később, feltehetően IV Henrik uralkodása alatt (1056-1106), all. század második felében a palota mellé felépült a kétszintes, centrális alaprajzú Szent Ulrich kápolna. Ostrow Lednicki-ben és Przemysl-ben a palota közvetlen közelében, egy-egy különálló, bár négyszögletes alaprajzú kápolna is előkerült. Az abasári épületegyüttes analógiái: a xanteni, bambergi, goslari, przemysli, hersfedi paloták közelében más, nagyobb templomok: székesegyházak, társaskáptalanok, apátságok egyházai is emelkedtek. Ilyen egyház létére Abasáron is van nyom. Az udvarház előtt, tőle 230 méterre egy másik magaslaton emelkedik ma a falu plébániatemploma. A részleges kutatások alapján látható, hogy az épületet a középkor folyamán, majd a 19. században is több periódusban bővítették, de magja, egy nagyméretű, négyszögletes alaprajzú, 11. századi templom lehetett. Erre az északi falán feltárt, még az első periódusából származhat árkádív utal. A korai templom méretei feltűnően nagyok, de eredeti egyházi szerepéről nincs adatunk. Az abasári Bolt-tetőn feltárt épületegyüttes pontosabb keltezésére közvetlen régészeti adatokkal nem rendelkezünk, de az épülettípus fentebb bemutatott analógiái és a jellegzetes, kváderszerűen megmunkált lapos kövekből rakott falazása20 10-11. századi datálást tesznek lehetővé. Az épületcsoport két épülete, a palota és a rotunda, bár nem egyszerre épült, de falazásmódjuk hasonlósága és építési szintjük azonossága alapján inkább két építési fázisnak, mint két külön periódusnak értékelhetjük időrendi különbségüket. Az ismertetett analógiák egyértelművé teszik, hogy az épületcsoport palotának épült, viszont a rotunda körül feltárt nagyszámú középkori sír, arra vall, hogy funkciójuk még a középkor folyamán megváltozott, és elsősorban egyházi szerepet kaptak. Logikus feltételezés, hogy az épületegyüttes azonos lehet az elsőként 1261 -ben említett, és a magyar krónikában Aba Sámuel végleges temetkezési helyeként leírt Sár monostorával. Ez esetben a monostort egy korábbi palotaépületben hozták létre. Amennyiben a krónika értesülése igaz, és a monostort valóban Sámuel alapította, akkor a palotaépületet akár még valamely elődje is építhette, bár az sem zárható ki, hogy a krónika szavaiban csak azt kell értenünk, hogy a később temetkezőhelyévé vált rotunda felépítése volt Sámuel műve, és a szerzetesi közösség létrehozása már később, csak az ő itteni temetésével kapcsolatban történt meg, és valamely utódának tulajdonítható. E kérdések eldöntésére azonban csak további ásatások révén nyílhat lehetőség. 19 Binding 1996.213. 20 Hasonló falazásmódot ismerünk a pannonhalmi apátsági templom első, 10. század végére keltezhető fázisából Tóth E.-Buzás 2016.58-59, és az esztergomi vár Fehér-tornya alatt feltárt, feltehetően a 11. század második felére keltezhető négyzetes tornyából Búzás 2004.7-8,28. 18
