Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
A kötet szerzői
DOBO ISTVÁN VÁRMÚZEUM. EGER nagyvázsonyi, cseszneki vár ásatásain. 1986-2002 között ösztöndíjasként tagja volt az ELTE Egyiptológiai Tanszéke Kákosy László professzor vezette régészeti kutatócsoportjának, s évente 3 hónapot töltött a luxori ásatásokon. Nagy László 1989-ben született Gyöngyösön. Régész. Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Régészeti Intézetében 2010-ben BA-, 2013-ban MA-diplomát szerzett régészetből, középkor szakirányon. BA-szakdolgozatát a gyöngyöspatai templom építéstörténetéből, MA-szakdolgozatát pedig Heves megye középkori falusi templomainak vizsgálatából írta. Az egyetem elvégzése után az egri Dobó István Vármúzeumba került, ahol 2013-2014-ben előbb régésztechnikusként, majd régészként dolgozott. Ez idő alatt fontosabb feltárásokban vett részt és vezetett a visontai Szent Kereszt templomban és az egri vár számos pontján. 2015. januárja óta a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ munkatársa, ahol lelőhelydiagnosztikai kutatásokkal foglalkozik. Rákóczi Gergely 1989-ben született Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülővárosában. Régész egyetemi hallgató. Szülővárosában végezte gimnáziumi tanulmányait is. A történelem, valamint a latin nyelv és irodalom iránti érdeklődését is ezek az évek alapozták meg. Innen egyenes út vezetett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol is régészetet és történelmet hallgatott. Elsősorban a középkori régészet és a medievisztika, azon belül is főként a 14-15. századi anyagi kultúra áll érdeklődése középpontjában. Korábban főként a kun és magyar érintkezés temetőrégészeti aspektusaival, 2014 nyara óta (amikor a Végvári Vitézek terének feltárásán vett részt) a Dobó István Vármúzeumban Eger vára ásatási dokumentációjának térinformatikai feldolgozásával foglalkozik. Szőke Balázs 1974-ben született Egerben. Epítészettörténész A Pécsi Tudományegyetem történelem szakán és az ELTE Művészettörténet Doktori Iskolájában végzett. Jelenleg a Pazirik Informatikai Kft. munkatársa. Kutatási területe elsősorban a későgótikus bordás boltozatok művészettörténeti, építészeti és műszaki kutatása, elpusztult szerkezetek felmérése, rajzi és számítógépes rekonstrukciója. A SziMe 3D AR projektben az építészeti kőtöredéket tárgy- és térszkenneres felmérésével foglalkozott. Szökrön Péter 1968-ban született Budapesten. Földmérő. Építész tanulmányokat folytatott az Ybl Miklós Főiskolán, majd 1999-ben a Soproni Egyetem Földmérési és Földrendezői Karán diplomázott. Témája egy műemléképület több módszerrel végzett felmérése volt. Földmérőként felmérést készített számos műemléképületről (budai vár falai, Divatcsarnok stb.), történeti kertekről (többek között a hatvani, füzérradványi, edelényi kastélyok kertjei), továbbá közreműködött régészeti feltárások és falkutatások felméréseiben (Pannonhalma, apátság, Sümeg, püspöki palota, Püspökladány, fűtőház stb.) Tóth Zoltán 1989-ben született Budapesten. Régész. Az általános iskolát Vámosgyörkön, a középiskolát a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban végezte el. Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Régészettudományi Intézetében 2011-ben BA-, 2013-ban MA-diplomát szerzett régészetből, népvándorláskor szakirányon. Az alapképzéses szakdolgozatát „Állatáldozatok a késő avar korban”, mesterképzéses szakdolgozatát „A Gyöngyöspatai avar temető” címmel írta. Az egyetem elvégzése óta, 2013-tól a Dobó István Vármúzeumban dolgozik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Torténelemtudományi Doktori Iskolájában 2014-ben kezdte el doktori tanulmányait. Az elmúlt évek során több ásatást is vezetett Heves, valamint Nógrád megyében, amelyek szinte lefedik az összes régészeti korszakot. Kutatási területe a római kori Barbaricumtól az Árpád-korig tart. 2015-ben a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat által kiírt „Ad Astra” díjat megkapta az „Árpád-kori templom és temető Abasáron” című pályamunkájára. 167
