Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)

Giber Mihály - Havasy Orsolya - Rákóczi Gergely: Megelőző feltárása a Végvári vitézek terén (Eger-belváros). A 2014. évi feltárás eredményeinek összefoglalása két leletcsoport reprezentálásával

ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES JOVOJE 2.

9.1623-as hamis pénz (fotó és szerkesztés: Rákóczi Gergely)

ban, habár a 17-18. században a típus még nem ismert.19

A sűrű növényi ornamentikával, állatalakokkal, épületekkel díszített habán jellegű edények, a márványozott felületű fajanszok, valamint a kínai porcelán európai utánzásának tekintett, csak kék díszítményekkel ellátott, ún. delfti modorú darabok a

17. század utolsó évtizedeiben jelennek meg, és a 18. században végig követhetőek. A három objektumból előkerült darabok mind ezt a kései stílust képviselik.20

A fent leírt leletanyag alapján a három bemutatásra került jelenség közül kettő (SÍ86, S346) a 17. század legvégére, illetve a 18. századra tehető. Betöltésükben egyaránt előfordul a hódoltság kori, illetve a 18. századi lelőhelyekre jellemző kerámiaanyag. A harmadik gödör (S361 ) betöltése hasonló korú leleteket tartalmazott, viszont a lelőkörülmények (egy

18. századi feltöltésbe vágták) alapján maga az objektum 18. századi,21 ugyanakkor betöltésében lévő leletanyag túlnyomó részben egy kora újkori objektum bolygatásából származhat.

Korábban már említésre került, hogy a most bemutatott három leletegyüttes csupán töredékét képviseli a feltárás során a múzeumba került anyagnak. A Végvári Vitézek terén végzett kutatások során még több zárt objektum került feltárásra, amiknek betöltéséből feltehetően különböző régészeti korszakokat képviselő tárgyak kerültek ki. A teljes leletanyag későbbi feldolgozásával átfogóbb képet kaphatunk mind Eger középkori és kora újkori (hódoltság kori) anyagi kultúrájáról, mind pedig az eddig mind a néprajzi, mind a régészeti kutatásban elhanyagolt 18. századi kerámiaművességről.

19 Vida 2003.70.

20 Radványi 2011. 30-32. E helyütt jegyezzük meg, hogy az egyik habán töredéken évszám részlete is látható, azonban ennek pontos meghatározása a lelet töredékes volta miatt szinte lehetetlen vagy legalábbis nagyon nehéz. Vonatkozik ez magára az évszámra is, mely önmagában is töredékes, és mert több számjegy töredéke is lehet, azaz többféle értelmezésre ad lehetőséget: az első kiolvasható számjegy lehet 3 vagy 8, a második számjegy lehet 3,8 vagy 2. Mégis, töredékessége ellenére ez a lelet az újkeresztények kerámiaművességének ismeretében egy 1682-tól 1733-ig tartó keltezést feltételez, és ez a töredék ezzel az objektum betöltésének idejét is behatárolhatja. A habánok történetéhez lásd: Réti 2011.

21 Az objektum és a részben betöltése felett áthúzódó falnak a barokk ház részeként (helyiségek közötti válaszfal alapozásaként) történő azonosítása, valamint az évszámos töredéknek az előző jegyzetben olvasható keltezése és általában a gödör leletanyagának jellege miatt a betöltést legkésőbb a 18. század második harmadára keltezhetjük.

A Végvári Vitézek-tere megelőző feltárása során előkerült pénzleletek

A megelőző feltárás során igen nagy számban kerültek elő numizmatikai leletek, ami indokolja, hogy itt röviden bemutassuk őket. Az éremtani anyag vegyes korrendű, megtartási állapota általában véve rossz, restaurálásukat Veresné Vendrei Katalin (Dobó István Vármúzeum fém szakrestaurátor munkatársa) végezte el.22

Az ásatás során összesen 22 darab történeti korú (17-18. századi) érmet találtunk (Táblázat), meghatározásuk részben már az ásatás alatt megtörtént, nagy segítséget nyújtva ezzel a rétegtani jelenségek, valamint objektumok (falak, épületmaradványok) keltezéséhez. Az érméket a képként mellékelt táblázatban közöljük, melyet egy rövid értékelés kísér.23

1.17. századi pénzek

Az előkerült 22 darab pénzből összesen 14 (64%) keltezhető a 17. századra. A vereteket földrajzi megoszlásuk szerint a következő kategóriákba sorolhatjuk.

1.1. Lengyel királyi veretek

Lengyel uralkodói veretek a lelőhely 17. századi anyagában 4 esetben fordultak elő (29%). Ezek mind III. (Vasa) Zsigmond lengyel király és litván nagyfejedelem (1587-1632) dreipolker (3 poltorak) típusú veretei. Kibocsájtási évszámuk 1623, 1624, 1625, 1627 (Táblázat 1-4.), az érméket Brombergben (ma: Bydgoszcz, Lengyelország) verték. A 17. századi lengyel pénzek általában igen jó minőségűek,24 s egész Kelet-Európábán közkedveltek voltak. A kora újkori lengyel királyság monetáris rendszerének tetőpontja egyébként éppen III. Zsigmond uralkodási idejére esik.“ A lelőhelyen való előfordulásuk azért sem meglepő, mert

22 Munkáját ez úton is köszönjük!

23 Baloldalon a pénzek előlapja, mellette a hátlap látható. A táblázatban használt rövidítések feloldása: Av. = Avers, azaz előlap, Rev. = Revers, azaz hádap.

24 Hazlitt 1893. 356. Természetesen azonban itt is folytonos devalvációról beszélhetünk, amennyiben 1619-ben még 6,5 latos (0,49 g), 1632-től már csak 6 latos (0,44 g) pénzlábbal verték. Ulrich 1997.268.

25 Hazlitt 1893.352.

152