Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Buzás Gergely: Koraközépkori udvarház Abasáron
BÚZÁS GERGELY A téglalap alaprajzú épület falazata a rotundáéval azonos jellegű. Az ásatás az épületnek csak a keleti végét hozta felszínre, de a földradaros felmérés kimutatta a nyugat felé enyhén szélesedő alaprajzának folytatását is. A földradar szerint az épületet nagyjából a közepén egy észak-déli irányú válaszfal osztotta két helyiségre. A geofizikai mérések ugyanakkor nem zárják ki, hogy belső tagolása akár bonyolultabb is lehetett. A téglalap alakú épület déli oldalához egy külön helyiség is csatlakozott, amelynek északi fala keletebbre nyúlik az épület délkeleti sarkánál. E délkeleti helyiség északkeleti belső sarkában és északi, belső falsíkja mentén két lapos kövekből falazott, négyszögletes alaprajzú falpillérek kerültek elő. A nyugatabbi falpillértől közvetlenül keletre egy falalapozás indul dél felé, de az alapozás felett sem az északi falban, sem a falpillér oldalán nincs nyoma felmenő fal csatlakozásának. A délkeleti helyiség nyugati zárófalának helyét és teljes szélességét nem ismerjük, belső terének csak 2 m 5. A rotunda és a palotaépület közti terület feltárása délkelet felől, 2007 (fotó: Fodor László) 6. A palotaépület keleti fala dél felől, 2007 (fotó: Fodor László) szélességű északi sávját tárták fel. A helyiséget ketté osztó északdéli irányú alapfaltól nyugatra egy falazott, kőlapokkal fedett sír került elő, melynek tájolása igazodik a helyiség falaihoz. A sírtól nyugatra egy armírozott falsarok is előkerült, amely a főépületre merőleges falat zárt le déli irányból. A rotunda és a nagy téglalap alakú épület között, a rotunda bejárata elé utólag egy újabb helyiség épült be. A helyiséget dél felől a két épülethez csatlakozó korábbi pillérek közét elzáró, tört kövekből, alapozás nélkül, a korábbi épületeknél magasabb felszínre épült falpár határolja. A helyiség északi fala nagyméretű kváderkövekből áll. A feltárt keleti szakaszon egy ajtó és egy ablakfúlke került elő. A helység padlóját patakkavicsokból rakott burkolat fedi. Nagy Árpád ebben a padlóburkolatban tárt fel egy 13. századi és egy 14. századi, éremmel datált, faragott sírkővel fedett sírt. Ezeken kívül további 16 sírról tesz említést, amelyekben S végű hajkarikák és gömbös díszű pasztagyöngyök kerültek elő.7 8 Fodor 7 A sírkövek a gyöngyösi Mátra Múzeumba kerültek. 8 Nagy 1973.78. László összesen 14 sírt tárt fel, amelyből 9 még bolygatatlan volt. Az egyik sírban a koponya mellett egy kisméretű, egyenes szárú ezüst keresztet talált. E sírok nagy része a rotunda és a téglalap alakú épület közti sávban került elő.9 Itt két falazott, kőlap fedésű sír is volt. Két másik falazott sír a rotundától északnyugatra bukkant elő, ezek tájolása eltért a többi sírétól. Falazott, kőlap fedésű sírokat a rotunda környezetében az 1950-es években emelt ház építésekor is megbolygatták. A téglalap alaprajzú épület alatt egy ma is használatban lévő, dongaboltozatos pince húzódik. Egy, ma már nem működő, de a középkori épület pusztulását követően épült szellőzőkürtőjét 2006-ban fel is tárták. A pince mai formájában - az eredeti falai és boltozatai - nem tanulmányozhatóak, és pontos geodéziai felmérés nélkül az sem világos, hogy milyen mértékben illeszkedik a felette feltárt középkori épület alaprajzához. így egyelőre csak feltételezhetjük, hogy középkori eredetű, a felette feltárt épülettel egykorú, ahhoz tartozó pince lehetett. 9 Fodor László szerint a területet nyugatról lezáró fal, tehát a téglalap alaprajzú nagy épület keleti fala már ráépült néhány sírra. 13
