Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Kárpáti János: Régészeti meglepetések az Egri Líceum épülete alatt
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 2. A Líceum területén és körzetében végzett régészeti szakfelügyelet és szondázó régészeti megfigyelések 2010-ben 2010-ben indult a Líceum helyreállítási programja. Az áttervezés a mélyföldszint egykori „pincefolyosója” új padlószintje alá jelölte ki a közművek csatornáit, megfogalmazta a mélyföldszint, a munkálatok kezdetekor még földdel fedett helyiségeinek kibontását és újrahasznosítását. A 2009-es, a helyreállítást megelőző régészeti ásatáson az 1-2. sz. árkok rétegeinek vizsgálata közben előkerült leletek, 2. Eger, a Líceum udvara, 1. számú kutatóárok az előkerült falmaradványokkal (fotó: Thúry László, 2009) 3. Eger, a Líceum udvara, 1. sz. kutatóárok, falmaradvány az árok alján, felületén vakolattal (fotó: Kárpáti János, 2009) valamint az árkok legalsó szintjén néhány Árpád-kori kerámiatöredék felbukkanása nagyobb felfedezés ígéretét hordozta, s a 2010-2011 -es évek kutatásai igazolták reményeinket. A Líceum körfolyosója alatt kialakított mélyföldszint (több helyen betonfödémmel bíró, utólag lemélyített, és kialakított) „pinceszint”(MÉF 003 stb.) régészeti szakfelügyelete szintén megkezdődött Elsődleges kérdésként merült fel, hogy a mélyföldszint jó részében, részlegesen, tehát nem teljes felületen, a 40 X 40-es műkőlapokkal borított járófelület alatt, milyen korú rétegsorok találhatók, mi maradt meg belőlük, és mi húzódik legalul, követhető-e egy egységes Árpád-kori felület? Programunk másik területe szintén a földmunkákhoz kötődött. A Líceum épületének négyszöge alatt, az ismert alaprajzon, igen sok földdel betöltött épületrész húzódott, melyeket a föld eltávolítása után a tervek szerint kitisztítva, újrahasznosításra -, tanári szobák, oktatótermek, a lokális Líceum TVj számítógépközpont stb. - tehát számos funkcióval ellátott helyiségek létesítésére szántak. Ezeket a földdel borított helyiségeket rétegtanilag vizsgálnunk kellett, kiszabadíthatók-e a föld alól, avagy sem? (4 .kép) Sokirányú tevékenységünk jelentős összetevőjét alkotta a földmunkával járó bármely csatornázási művelet régészeti megfigyelésének biztosítása. Szintén tekintélyes feladatot rótt ránk a földkitermelés teljes dokumentálása mellett -, a leletek folyamatos begyűjtése és Budapestre szállítása. A Líceum alatti „pinceszint”, a terveken mélyföldszint (MÉF) elnevezéssel és jelekkel ellátva azonosítható. A régészeti megfigyeléshez egyeztettük a Líceum udvarszintjén elért mélységben az alsó rétegek korát, majd összehasonlítottuk a „pinceszint” járószintjével, melynek eredményeként kiderült, hogy a pinceszint nem egységesen sík, tehát az itt megkezdett szondázás során kilátás van arra is, hogy a remélt Árpád-kori szint felett, történetileg fontos rétegek maradványaival találkozhatunk. A Líceum északnyugati sarka alatt, az északi pinceág, azaz mélyföldszint régészeti megfigyelései Légó-pince és körzete Az Érseki palota Pyrker-szárnya és az OTP épületének sarkánál, két utca csatlakozásánál, azaz a Líceum épülettömbjének északnyugati sarka alatt, 2010. május elejétől kezdtük meg a kutatást. E helyen egy korábbi védelmi rendszer (LÉGO) számára -, az alsó helyiségből már régen eltávolították a betöltést, így a pinceszinttel egy szinten lévő épületrész maradék betöltésének kiemelése volt az első földmunka, amelynek régészeti megfigyelésével indítottunk. A legbelső helyiségekben keresztben tanúfalakat hagytunk (1-7. szondák). Itt korábbi falak maradványait találtuk meg. Már az első napokban feltört a talajvíz, amely aztán folyamatosan zavarta, több helyen akadályozta a munkánkat. A területről szórványként 16-17. századi, kevés kerámiatöredék került elő, de egy-két szórvány Árpád-kori kerámiatöredék is belekeveredett a leletek közé. Nyomukba eredve egy teljesen új, még vízzel el nem öntött területen jelöltünk ki néhány új szondahelyet a lépcsőház alatt (8-9-10. szondák), hogy eredeti helyén és rétegében találjuk az Árpád-kori leleteket. A közeli lépcsőlejáró alatt, (a föld alatti nyolcszögű pilléres nagyteremhez, az egykori ifjúsági klubhoz levezető lépcsőről van szó) e területrész régészeti megfigyelését tűztük ki, hogy lokalizáljuk az Árpád-kori réteget. Már az első szondahely lemélyítése eredménnyel járt. A 0,5x0,5 méteres kis szonda beluo
