Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Jankovics Norbert: Eger városfala és a jezsuiták. Falkutatással járó épületkutatások az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium épületében és telkén
lANKOVlCS NORBERT hogy további tereket nyerjenek, a szárny legkeletebbre eső, korábban osztatlan négyzetes alaprajzú helyiségét egy belső tégla válaszfallal megosztották, s az újonnan keletkezett szobákat csehsüveg boltozatokkal fedték. A Povolni-féle rajzon már a mai alaprajzi elrendezést látjuk. Az iskola együttese a 19. század második felében új funkciójú épületrészekkel bővült. Az elavulttá váló főépület jelentős átépítésére, nagyarányú bővítésére 1900 és 1902 között került sor Alpár Ignác tervei alapján. Az eddig az U alakból hiányzó Széchenyi utcai szárnnyal vált zárt udvarossá a főépület, és ekkor nyerte el a teraszos előkertben álló, az eredetinél sokkal tagoltabb új, neobarokk főhomlokzatát. Az egri levéltár őrzi Alpár Ignác színezett, átalakításokat jelölő tervrajzát, amelyen a barokk épületrészeket szürkével, az újépítésű falakat vörössel megkülönböztetve jelölte. A rajzokból egyértelmű, hogy amíg az északi barokk szárnyon alig történt érdemi változtatás, a nyugati az udvari homlokzat és folyosó kivételével teljesen átépült, középtájon széles lépcsőházat is kapott.7 7 8 (7. kép) A falkutatás során megfigyelt harmadik nagy periódus az Alpár tervezte nagyszabású átalakításhoz köthető, egyértelműen megállapítható volt a keleti épületszámy utólagossága az északihoz képest. Az építkezéshez ezúttal leginkább téglát használtak, s egy, az eddigieknél keményebb, sötétszürke színű, apró, sötét kavicsokat tartalmazó habarcsot. Az épületben ma látható, a közelmúltbeli felújítás során nem cserélt ajtók és ablakok ebből az építési periódusból származnak. A második emeleten lévő természettudományi gyűjtemény, és a mai fizika előadóterem gondosan tervezett és kivitelezett berendezése a 20. század elejéről érintetlen formában maradt fenn. AII. Világháború után, 1950-ben került a gimnázium állami kezelésbe, és 1962 és 1963 között egy új, kétemeletes tömeggel bővítették a Csiky Sándor utca felé. Az intézmény 1997 óta áll újra a ciszterci rend fenntartásában. 2008-ban az Alpár Ignác által tervezett tornaterem helyére új csarnok épült, és 2011-ben jelentős felújítás indult, melynek keretében került sor a keleti és északi szárnyak homlokzatainak teljes rekonstrukciójára. A nyugati kerítésfal, az egykori városfal egy szakasza A városfal fennálló szakaszának leírása 7 Az új tornacsarnok két tervrajza: Strämmelvöger Rezső, 1879. MNL HML XII-11 12.2, Kiss István, 1885. MNL HML XII-111 2.5, Mosóház terve: Strämmelvöger Rezső, 1859. MNL HML XII-11/12.35. 8 Alpár Ignác tervei MNL HML XII-11 13.2.12., 13. A Heves Megyei Levéltárban az 1899 és 1906 közötti Építési naplók is fellehetők. A Gárdonyi Géza Gimnázium telkének hátsó (nyugati), Városfal utca felé való lehatárolása egy kissé szabálytalan vonalú kőkerítés, amely az iskola épületei felett magasan, egy beton támfalakon kiépült rézsűrendszer tetején emelkedik. A kerítés az egykori egri városfal fennmaradt szakasza, amely a belső és külső oldalon is vakolatlan, nagyobb része elnagyoltan megmunkált, változatos méretű tufa darabokból áll, kisebb szakaszai szabályos, közepes méretű riolittufa kváderekből épültek, láthatóan több periódusban. (8. kép) Az építmény falkoronáját teljes hosszában legalább egyszer felfalazták, a vízszintes falegyen főleg a külső oldalon figyelhető meg jól. Szintén az egykori városfal belső oldalának maradványait őrizte meg a telek északnyugati sarkában, az utca szintjében, a Csiky Sándor utcára nyíló kis udvar. A Városfal utcai szakasz északi része a délre eső szakasz síkjához képest kiugrik, téglalap alaprajzú. A kiugrás belsejében három hasábos támpillér közében két falfülke figyelhető meg, déli fala, és a nyugati fal nagyobb része a többitől eltérően, közepes méretű, szabályosan rakott tufasorokból áll. A négyszögű kiugró rész a déli végén egy erősen roncsolt támpillérrel kapcsolódik a városfal hosszú, egyenes, Bródy Sándor utcáig tartó szakaszához, melyen utólag, a fal megbontásával egy kaput nyitottak. A kaputól északra a belső oldalt egy alacsony, kőből falazott támfal kíséri, mely dél felé nem épült ki. A kaputól északra eső szakaszon két, délre eső részén egy támpillér tagolja a belső síkot, ezek részben elválni látszanak a kőfaltól. A városfal déli, Bródy Sándor utcai végén újabb kiugró rész ötszögű alaprajzával bástyamaradványként azonosítható. Az épületrész belül erősen feltöltődött, a déli végéhez csatlakozó része eltérő falazatú, szövetében betondarabok is látszanak. A külső, Városfal utca felé lévő oldalon, az utca alacsonyabb szintjéhez igazodva, a fal valamivel magasabb, mint belül. Az északi kis udvarban megfigyelt szakasz a Városfal utca felől nem látható, az ugyanis a Városfal és Csiky Sándor utca közé ékelődő telek magántulajdonú belső részére esik. Az északi, alaprajzban kiugró épületrész kívülről tagolatlan, déli fala, hasonlóan a belső oldalhoz, szabályosabban rakott, mint az északról, vagy délről csatlakozó részek. A városfal a déli végén lévő bástyáig tagolatlan, a bástya előtt megfigyelhető szellőzők egy, a várfal alatt húzódó pincéből vezetnek ki. A városfal fennálló szakaszának falkutatása A tervezett helyreállítás előtt, az építészeti tervezést segítendő, falkutatással járó épületkutatást végeztünk. Mivel az érintett 7. A rendház átépítési terve, földszint. Alpár Ignác és irodája, 1899 - 1900. MNLHML, Eger, XII-11/13.2. 123
