Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Fodor László: Városfal. Eger várost egykor körülvevő falakról
FODOR LASZLO eredeti alapfalrésze, amelyre később a 18. század derekán egy újabb falszerkezet épült. Feladatellátó szerepének megszűnte után a század végétől a Mária utca ide eső házainak északi kerítése lett, és az a mai napig. Az itt húzódó egykori északi városfal alaptestének maradványa egyrészt a régi városfaléval megegyező, míg a felmenő építménye egy későbbi árvízi gát megerősítésének jegyében épült, amelyre dolgozatunkban még visszatérünk. Ezen északi falszakaszon belül található korai - az Eger-patakig érő - városi lakóterület, a Hosszú utca (ma Széchenyi utca) után a településtörténeti vonatkozású oklevelekben az úgynevezett Szabadhely városrésszel azonosítható.18 Egy malomtulajdon birtoklására vonatkozó 1444-ben kelt adat is arról tanúskodik, hogy az említett városrészen állt a Segedelem-völgyi karthauziak19 egyik malma, amely a nevezett oklevélben csere tárgyát képezte.20 Véleményünk szerint a kérdéses malomtulajdon helyét valahol a mai Tűzoltó tér környékén kell keresnünk. Tovább vizsgálva a várost észak felől lezáró és kelet felé tartó falszakaszát, az az Eger-patak mellett érte el a város északkeleti, más néven Czifra kapuját, amely nevét a díszesen kiképzett hármas bejáratú homlokfalának cifra építményéről és míves szobrairól kapta. A korabeli dokumentumok ezt, a vélhetően már a 18. századi építményt, egy művészien formált, és Szűz Mária alakja köré komponált homlokzatú kapuként írják le, gazdag motívumokkal, díszes tagozatokkal és kaputartozékokkal, míves vasalásokkal, feliratokkal. Adatunk van még arra vonatkozóan is, hogy a Dobó István Vármúzeumban a Gótikus Pa8. Az északi városfalmaradványra és a Cifra kapura 1770-1781 között ráépült .Posuerunt' árvízi védmü (Zathureczky Sándor városi mérnök geometra rajza, 1782) 9. Avédmű 1. 19. századi patakszabályozás felmérési és tervezési rajzai az északi városfalon a Cifrakapuná 10. A védmű 2 részletek a 19. századi patakszabályozási tervekből (Dobó István Vármúzeum Történeti adattára) lota történeti kiállításán látható Evangélista Szent János jelképét (lábával mondatszalagot tartó sast) ábrázoló, 1587-es évszámmal ellátott, művészi minőségű reneszánsz címeres kő, mielőtt a Káptalan (Knézich Károly utói) magtárába került volna, e kapu homlokfalát díszítette.21 Nyilvánvaló, a kapu korábbi előzménnyel is bírt, amelyről csak utaló adatok maradtak fenn. Az említett késői feljegyzések tesznek említést a hármas kapu szép Mária szobráról is, amely a névadója volt a közelében húzódó Mária utcának. Ez az utca az egykori Hosszú utcát majd Szent Miklós vagy Rácz utcát (mai Széchenyi utca) e kapuval kapcsolta össze. A hármas osztató kaput és a mögötte fekvő városrészt templomával, kolostorával, lakóházaival, és a történelmi várost egykor körbefogó falával, bástyáival több Egert észak felől ábrázoló 16-18. századi metszet is ábrázolja.22 Az Eger-patak e hármas osztató kapu mellett egy korszerűen zárható, zsilipes beléptetéssel érte el a várost, és haladt szabályozhatóan azon keresztül. Az általában békésnek látszó Eger-patak időnkénti áradásával, kiöntéseivel évszázadokon át sok gondot, kellemetlenséget, sőt gyakran tragédiát okozott a város életében. Súlyos árvíz pusztított pl. 1699-ben és 1757-ben, amelyekről korabeli feljegyzések, okiratok is megemlékeznek. A patak kordában tartására, az árvízi gondok megszűntetésére számos városi és egyházföldesúri intézkedést is hoztak, de mindez nem oldotta meg a problémákat. A18. század közepén végül gróf Eszterházy Károly püspök kéz-18 Kovács 1965., Kovács 1995.73-83. 19 A rend kolostora Felsótárkány északkeleti határrészében volt, az Oldalvölgy bejáratánál. 20 Németh 1967 76-79. 21 Berecz-Fodor-H. Szilasi 2004.17. E címeres kő ma a Gótikus Püspöki Palota vártörténeti kiállításának harmadik termében látható. Kemény riolittufából készült. Úgy véljük, eddig talán ez lehet az egyetlen, Egerhez köthető korai címerábrázolásos emlékünk. 22 Barcsay 1938.42. És 48. metszet: Breznay-Karczos 1937.24 T -2 ábra.: Sugár 1967.
