Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 2. A Dobó István Vármúzeumban 2016. február 4-5-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 33. (Eger, 2017)
Hollósy Zoltán: Régészeti feltárások a Vármúzeum állagmegóvási munkáinál az elmúlt 25 évben
HOLLÓSY ZOLTÁN HOLLÓSY ZOLTÁN RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK A VÁRMÚZEUM ÁLLAGMEGÓVÁSI MUNKÁINÁL AZ ELMÚLT 25 ÉVBEN Köszönöm a felkérést és a lehetőséget, hogy beszélhetek a vár életének arról az átmeneti időszakáról, amit rendszerváltásnak neveznek a politikusok. A múzeumhoz 1987-ben kerültem, és így a szocialista műemlékvédelem részese lehettem. Sok megelőző tapasztalatunk nem volt, mert gyakorlatilag mindent központilag irányítottak az ásatásoktól kezdve a helyreállításokig bezárólag. Volt egy Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség (OMF), a megyékben pedig a Megyei Műemléki Felügyelőség, és minden országosan kiemelt műemléket ők kezeltek. A Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága nem rendelkezett beruházási joggal. Tudomásom szerint a most érvényes alapító okiratban sincs ilyen. Tehát a mindenkori fenntartóé a beruházási jog. Azzal, hogy 1958-ban hivatalosan is felköltözött a múzeum a várba, sokkal szervezettebbé és gyakoribbá váltak a romterület feltárásai, mint azelőtt. így került a várkutatásban jártas Kozák Károly ( 1. kép) és Sedelmalyer János Egerrel kapcsolatba, Détshy Mihály pedig a Gótikus palota helyreállításában vett részt. Vele kapcsolatban fontos elmondani, hogy több munkájában is foglalkozott az írásos források kutatása közben az egri vár építőivel. A későbbi tervezést és kivitelezést segítve H. Nándori Klára Ybl-díjas tervezőt kell megemlíteni (felső kaszárnya szigetelése, Dobó-bástya). Tevékenyen részt vett a felújítások előkészítésében Gern Győző (a szakmában csak Juszuf-nak hívták), aki az ország egyik legjobb törökkoros régésze volt, így a törökfürdők feltárója Egerben. A várbéli feltárások 1959-1970-es évekig szisztematikusan tervezetten folytak. A munkát az említett Kozák Károly és Sedelmalyer János vezette. Már akkor lehetett tapasztalni a később is jelentkező anyagi problémák meglétét. A palota kiegészítésével még terv szintjén sem foglalkoztak, és a székesegyház helyreállított falmagassága is alacsonyabb maradt a kelleténél. A helyreállítások mindig a múzeum és a látogatók szempontjai szerint készülnek: a tömegek mozgásához tágas belső terek, a kilátás biztosításához alacsony mellvédfalak szükségeltettek. Erre jó példa volt a déli várfalsétány utólagos kialakítása. A Hippolit-kaputorony elkészülte után gondolták úgy, hogy ott vezetik végig a látogatókat; jól látszik az utólagos falbevágás (2. kép). A Velencei Karta megszületése után a várban is új megoldások mutatkoztak a helyreállítás területén: köveket burkoltak műkövekkel, műkő kiegészítéseket használtak. Sajnos az idő bebizonyította, hogy nem volt jó ez a módszer. Az 1976 júliusában megcsúszott Dobó-bástya új tervezőcsapatot hozott a vári helyreállításokhoz. A feladat nagysága indokolta, hogy a MÉLYÉPTERV később az FT V lett a fő tervezője a várnak. Fodor László statikusmérnök a mai napig tervez a várban. Közbeszúrva meg kell jegyeznem, hogy a Dobó-bástya tervezését megelőzően szinte csak tanulmányok álltak rendelkezésre a Műemlékvédelmi Felügyelőség részéről a tervtárban. Ez azt jelenti, hogy a 11. világháború utáni 30 évről a vári tervtárban nincs anyag. Sokszor a kutatásokkal, feltárásokkal egy időben készült terveket a kivitelezés során többször módosították. A folyó feltárásokról és építkezésekről az 1962-től rendszeresen megjelenő Múzeumi Évkönyvekből juthatunk adatokhoz. De nem csak a tervezőkváltoztak, hanem az anyagi források megléte is. 1982-től a Dobó-bástya építése állami támogatásból valósult meg. A népszerű nevén ÁTB-s pénz az ország költségvetésében külön sorban jelent meg, és amíg zajlott az építkezés, addig rendelkezésre állt. A Megyei Tanács kezelte ezt a pénzt: Fekete István nevét kell megemlítenem, hiszen az egri vár és én személyesen is nagyon sokat köszönhettünk neki. A Megyei Tanács folyamatosan rendelte a terveket az OMF-el egyeztetve. Minden terv tervtanácsi egyeztetéssel lett jóváhagyva, melynek mindig része volt egy régészeti szakvélemény is. Ezt általában Kozák Károly jegyezte 1989-ig. Halála után Fodor László régészt bízták meg a régészeti munkák folytatásával. Itt kell megjegyeznem, hogy Kozák Károly halála után a hagyatéka, kiváltképpen az egri vár kutatásához készült jegyzetei, rajzai, fotói nem kerültek a múzeum birtokába. Sajnos a változó világ nem gondolt a jövő kutatásaira. 1992 után a tanácsi rendszer átalakult önkormányzatokká, és a pénzforrások jobbára megszűntek. Az OMF átalakult OMVH- vá, azaz hivatallá, és az a kis pénz is megszűnt, amit a megyékhez leosztottak. A műemlékvédelem felügyelőket nevezett ki a megyékhez és feladatul adta, hogy szigorúan járjanak el minden területen. így került Egerbe Dörgő Erzsébet, aki 2013-ig volt itt 1993 elején a Kincstárhoz került az egri vár, és létrehoztunk 1. Kozák Károly (1920 -1989) 103
