Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Jankovics Norbert: Adatok Hatvan középkori és kora újkori topográfiájához. Középkori templom és temetőrészlet, kora újkori településmaradványok feltárása a hatvani Grassalkovich-kastélyban
I AN KOVICS NORBERT szokás sejteni. A hódoltság után a premontrei rend már 1729-ben átengedte a használhatóvá tett hatvani épületeit a kapucinusoknak, az új tulajdonosok 1731 -ben kezdtek hozzá a rendházuk barokk kiépítésének. II. József a rendet feloszlatta, hatvani kolostoruk előbb iskola, majd az épületegyüttes egy része 1862 után városháza lett. A Városháza udvarában egy falrészletet régóta középkori eredetűnek gondoltak. Kozák Károly egyenesen középkori templom megmaradt részletét vélte felfedezni a mai alaprajzban. A jelenlegi épület magjában bár megfigyelhetők az egykori barokk kapucinus kolostor részletei, középkori felmenő falmaradvány egyértelműen nem azonosítható.1 A 2012-13-ban folytatott régészeti kutatásaink a hatvani vár illetve város erődítéseiből semmilyen maradványt nem hoztak napvilágra. Ennek oka a legvalószínűbben az a tény, hogy a kastély mai területe a középkori, és a kora újkori vár középső része lehetett, így az erődítések maradványai attól távolabb kereshetők, legközelebb is a kastélykertben várhatóak. A vár helyének kérdése és a vár egyes objektumainak azonosítása és datálása nem választható el egymástól. A legfontosabb, legalább részben hitelesnek elismert képi és írott források régóta ismertek, ezeket többször próbálták már egymásra rajzolva, illetve egymásnak megfeleltetve elemezni. A legfontosabb források az ún. Houfnagel-metszet, amely a vár látképét, és madártávlati ábrázolását mutatja (lásd: a tanulmány kezdő fotója), 1657-ben jelent meg. 1664-ben írta le Hatvant Evlia Cselebi török utazó, és 1686-ban, a visszafoglalás utáni állapotjelentésként készült Efraim von Strackwitz helyszíni felmérése.17 18 A két képi forráson látható külső várfel, illetve az azt körülvevő vizesárok formája erősen emlékeztet a település 1863-as úrbéri térképén, és a II. katonai felmérésen is jól látható, a 19. században még meglévő árok alakjára. Az egyes források összerajzolásával először Szepes (Schütz) Béla próbálkozott, majd ezt helyszíni megfigyelésekkel kiegészítve Doktay Gyula rekonstruálta a vár helyét.19 (7. kép) Az utóbbiból kiindulva a Houfnagel-féle, nem sokkal a 17. század közepe után készült metszeten, amelyet nagy vonalakban hitelesnek fogadhatunk el, a külső vár és a belső vár között ábrázolt üres térség a mai főtér (Kossuth L. tér) előzménye volna. Ennek az alsó felén emeletes épületekkel kísért templom látszik, amelyet a premontrei prépostságnak 17 Kozák I97S. 18 Dercsényi-voit 1978.258,275. 19 Szepes 1994.10-19,31-33., Heves megye várai 2009, Kassai 2009,Jankovics 2014.22. Doktay Gyula a hatvani várról a történeti ábrázolások és térképek alapján készített rekonstrukciója, összerajzolva a városközpont mai formájával és a 2012-2013-as feltárások eredményeivel (a Hatvány Lajos Múzeum Adattárában lévő rajz felhasználásával rajzolta: Jankovics Norbert) vélhetünk. Tőle egy utcával és házcsoportokkal elválasztott másik templom figyelhető meg az üres tér felső részének szélén. A pincében most feltárt templomnak vagy ez utóbbival kellene azonosnak lennie, vagy a vár helyével kapcsolatos rekonstrukcióknak megfelelően, a prépostságtól nem messze, valahol az üres térség közepe táján, a staffázsfigurák helyén kellene állnia, ha nem pusztult volna el, ahogyan ezt a szakirodalom az 1596-os évre valószínűsíti. A metszeten a térség prépostsággal átellenes oldalán jelzett építmény török dzsámi lehet, ahogyan imaházat látunk a belső várban is. Nem sokkal későbbi Evlia Cselebi leírása több ponton is megfeleltethető az elemzett ábrázolásnak: az erődítésnek összesen három téglabástyája és két dzsámija van mindkét forrásban, de keresztény templom(ok)ról Cselebi nem tesz említést. Az újonnan előkerült templom korhatározása szempontjából érdekes lehet, hogy a hatvani prépostság alapítása a 12. század utolsó harmadára tehető, és mivel a premontreiek maguk is végeztek plébániavezetést valószínűbb, hogy a hatvani plébániaegyház az alapításkor már létezett, utóbb került a premontreiek birtokába, így viszonylag korai eredetű lehet. A kérdésben sajnos nem lehet egyértelműen dönteni, mivel a pincében lévő romok kiterjedtebb kutatására a közeljövőben valószínűleg nem lesz mód, így meg kell várni a Városházába foglalt részletekkel kapcsolatos újabb megfigyelések megállapításait. Az előkerült embertani anyag vizsgálatát a Természettudományi Múzeum Embertani Tárában a közeljövőben fogják elvégezni, amelyből az eltemetettekre vonatkozó információk várhatóak. A most feltárt templomot tehát plébániának véljük, amely a csekély régészeti nyom alapján, biztosan előzményekkel rendelkezett. Az előzmények vagy Árpád-kori település maradványaként, vagy korábbi egyházként értelmezhetők. Az épület, amelynek az alapozásai előkerültek Hatvan város központjában, az irányítását ellátó premontrei prépostságtól nem túl nagy távolságra állt, egészen a Hódoltság idején bekövetkező pusztulásáig. Hatvanban 1696-ban biztosan nincs plébánia, ekkor egy dzsámiból átalakított épületet használtak erre a célra. A 18. század első harmadában a kapucinusok a prépostság még álló, részben romos épületeit vehették birtokba, a mai katolikus templom elődje pedig, az új kolostortól nem messze, már valószínűleg 1711 előtt felépült, de nem a korábbi helyén, mert ott akkor már egy fogadó emelkedett. A templom jelenlegi formáját csak a Grassalkovich Antal kezdeményezte átépítés után, 1751 és 57 között nyerte el. 95
