Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Feld István - Báthory Gábor: Az egri minaret és helyreállítása
FELD ISTVÁN - BÁTORI GÁBOR Mészáros Ferenc 1844 Az irgalmasság kötelessége és az Irgalmas-Szerzet közhasznú működése Egerben. Eger. Molnár József 1961a Eger török műemlékei. (Műemlékeink) Budapest. 1961 b A hazai minárék esztétikai vizsgálata az összehasonlítás tükrében. Művészettörténeti Értesítő, 13-20. 1970-1971 Az egri kethüdá dzsámi. In: Az Egri Múzeum Évkönyve VIII IX. (1970-1971), Dobó István Vármúzeum, Eger, 231-246. 1976 A török világ emlékei Magyarországon. Budapest. Reneszánsz Rt. 2004 Nagy Bálint et all., Kokopelli Bt., Ligetterv Bt. Megbízó: Reneszánsz Rt.: Helyreállítási koncepció. Forster Központ Tervtára, Ltsz.: 40043. Ringelhann Béla 1963 Az 1841-ben lebontott egri mecset (dzsámi) pontos méretei. Műemlékvédelem VII. 81 -83. Sudár Balázs 2010 A „Kethüdá-dzsámi" mellett állt-e az egri minaret? Keletkutatás (2010) tavasz, 101-106. 2014 Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon. (Magyar Történelmi Emlékek. Adattárak) MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest. Sedlmayr János 1978 Környezetrendezési terv. Forster Központ Tervtára, Ltsz.: 16798. Szecskó Károly 1991 Az egri minaret helyreállítása a XIX. század végén. In: Az Egri Vár Híradója 23. Eger, 25-46. Tóth Kálmán 1999 Az egri minaret helyreállításának építési engedélyezési terve. Kőrestaurátori szakvélemény. Budapest ZÁDOR Mihály 1974 Eger, Minaret. Szakvélemény a kőkonzerválásról. Forster Központ Tervtára, Ltsz.: 32329. Zombory Gusztáv 1859 Az egri mecsettorony. Vasárnapi Újság, 1859. február 20.85-87. RÖVIDÍTÉSEK ÉTK - Építésügyi Tájékoztató Központ FORSTER KÖZPONT - Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ KVI - Kincstári Vagyonigazgatóság KOH - Kulturális Orökségvédelmi Hivatal MOB - Műemlékek Országos Bizottsága MNV Zrt— Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörű Részvénytársaság OMF - Országos Műemléki Felügyelőség OMvH Országos Műemlékvédelmi Hivatal ISTVÁN FELD - GÁBOR BÁTHORY THE EGER MINARET AND ITS RENOVATION Eger’s minaret is Hungary’s most significant monument dating from Ottoman occupation in the 17th century. Its rich decoration makes it utterly unique. After tracing the literature on the building this paper goes into a detailed account of what has been written. This is followed by an analysis of all the remaining written and visual sources relating to the mosque which was demolished in around 1840 and its minaret which continues to stand today. We end with a summary of all those conclusions now considered incontestable, as well as those open questions which continue to be disputed today. We make the point that the ground plan of the one-time building, the way people moved around it and the architectural history of the structure can only be established beyond any doubt with the help of a thorough archaeological survey. This is followed by an account of the two significant periods in the renovation ol the minaret -1895-1897 and 1971 -1979 - as seen in the written documents and plans. We conclude that while the circular balcony and the section rising above it (known in Turkish as the petetk) were successfully returned to their original position at the end of the 19th century, it has since then been impossible to put an end to the disintegration of the stone surfaces with any of the methods which have been available to us. The interior reinforced concrete structure built in the 1970s deserves the criticism it has received on account of its contribution to the increasing speed in which the minaret is deteriorating. We also recall the most recent suggestions relating to the future of the minaret, while going into the possible solution in some detail, namely the dismantling and rebuilding of the minaret. 87
