Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Nagy László: Az egri várbeli Zárkándy-bástya és Északkeleti-Fülesbástya 2013-as próbafeltárása
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE E 9. A 2. árok nyugati részén feltárt temetkezések (fotó: Nagy László) illetve a 17. századi írókázott kerámiatöredékek. A 3. ároktól kissé északnyugatra, a bástya középső részén nyitottuk meg a 2. kutatóárkot, mellyel célunk e középső terület rétegviszonyának megismerése volt. Épített elemek nem is kerültek elő, ugyanakkor rendkívül leletgazdag, elsősorban a 17. századra keltezhető rétegsorokat sikerült megfognunk. Az árok nyugati végében továbbá három csontvázat is feltártunk. (9. kép) Ezek közül kettő egymás mellett, délnyugat-északkelet tájolással feküdt, egy pedig közvetlenül fölöttük, északnyugat-délkeleti irányban került 10. Az 1. árok déli részének nyugati bővítésében talált falak (fotó: Giber Mihály) alapján jelen pillanatban a 17. század második felére - 18. század első felére történő keltezés tűnik a legvalószínűbbnek, ezt azonban a későbbi feldolgozás még módosíthatja. A három csontváz közül kettőt teljes egészében, ezek fölött közvetlenül egyet viszont csak félig tudtunk feltárni, mivel korlátozott volt az ásatásra rendelkezésre álló terület: az árok nyugati vége ugyanis a vasút felőli rézsűbe nyúlt bele és az ott tartózkodás életveszélyes volt. Mivel a felső csontvázat nem tudtuk feltárni, és nem szerettük volna félbevágni azt, ezért mind 11. A bástya északi falának feltárt része a 10-1. árok összenyitásában (Fotó: Giber Mihály) elő. Sajnos egyelőre nincs adatunk sem arról, hogy pontosan mikor földelték el az elhunytakat, sem pedig arról, milyen okból és milyen körülményekből kifolyóan. Támpontot talán az a néhány lövedék adhat, melyeket az egyik eltemetett bordái között találtunk. (8. kép) Ezek alapján valószínűsíthető, hogy valamilyen harci esemény elhunytjairól lehet szó; keltezésükben azonban nem sokat segítenek. A rétegviszonyok, a csontvázak körüli rétegek módszertani, mind pedig morális-etikai szempontok miatt úgy döntöttünk, azokat végül nem szedjük fel. Óvatosan betemettük az elhunytakat, majd egy őket fedő fa szerkezetet készítettünk, hogy a visszatemetés során és később se sérülhessenek. Reményeink szerint a továbbiakban lehetőségünk lesz teljes egészében feltárni e területet, és mindhárom csontvázat egyszerre felszedni. 70