Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)

H. Szilasi Ágota: Alexandriai Szent Katalin gótikus kőszobra az egri vár állandó kiállításában

H. SZILASl AGOTA formába hajló - elsősorban faszobrászati emlékanyagában ránk maradt - szobortípusain tapasztalható. Az egri szobornak ez a tulajdonsága még inkább megnehezíti datálását és felveti az eddigi, az 1420-as évekhez kö­tésének felülvizsgálatát. Kísérlet a szobor élettörténetének felvázolására A középkori egri egyházmegye nem csak a legnagyobb, hanem az egyik leggazdagabb volt az országban. Elén a királyság politikai és kulturális életének kiemelkedő egyéniségei álltak, s hatalmas vagyon felett rendel­keztek. E hatalom kifejezője volt a kezdetben a romanika, majd a gótikus építészet kü­lönböző fázisait magán viselő, egyre csak terebélyesedő szé­kesegyház, melynek romjai, falmaradványai csak sejtetik mindazt a pompát, melyről elszórt faragványok, 16-17. századi metszetek és az 1860- as években meginduló levéltá­ri (Ipolyi Arnold 1865), majd régészetei kutatások (Hensz­­lmann Imre, később Möller István és Csemegi József; Ko­zák Károly 1957-1988, majd kortársaink) adnak némi hírt. Az egri várban álló székes­­egyházhoz köthető okleveles emlékek között egy 1424-es keltezésű tesz említést a Szent Katalin-oltárról, amelyről 1588-ban ismét szó esik, ami azt jelentheti, hogy akkor még létezett. Alapítására vonatko­zóan nincsenek forrásaink, így az a Déthsy Mihály által fellelt adatokhoz képest korábban is megtörténhetett. Mint a leg­több oltár elhelyezéséről (a székesegyházhoz köthetően közel 30 oltár alapításáról esik említés a 14-15. században), így a Szent Katalinnak szentelt oltár helyéről sem lehet tudni. Létezésével összefüggés­ben kiemelt említést érdemel az egri püspökség történeté­ben egy Czudar Imre (1377- 1384) püspökre vonatkozó adat, aki korábban a prágai egyetemen tanult (1367), és aki székesfehérvári prépostként ( 1373-1375) I. (Nagy) Lajos király káplánja volt. Az akkor országbíró rangban álló testvérével, Péterrel együtt tagja volt annak az 1374-es diplomáciai küldöttségnek, melyet a király Párizsba indított útnak, hogy lányát, Katalint eljegyezzék V Károly francia király másodszülött fiával, Lajos orleánsi herceggel. így az augusz­tus 10-én létrejött házassági szerződés aláíróinak sorában találjuk Czudar Imre nevét.62 Ugyan nem bizonyítható, de nem is zárható ki, "hogy ez az esemény arra indította a két testvért, hogy a hercegnő védőszentjének tiszteletére 62 Sugár 1984.121. oltárt alapítsanak és építtessenek az egri székesegyházban. "M Talán nem véletlen, hogy a Kozák-féle történeti kiállítás, a várbéli püs­pökség első nagy fénykorát megidéző első termekben a Képes Krónika kezdő lapjának és sok apró iniciáléjának felnagyított képével idézte feli ezt a kort. ,/\nno domini M CCC quinquagesimooctavo... vagyis: „Az Úr ezerháromszázötvennyolcadik évében... ", így kezdődik ez a reprezentatív, I. Nagy Lajos királyunk számára készült, művészileg is pompás krónika, mely a korai magyar történelmet és a kortárs történéseket foglalja magá­ban. Az A iniciálé alsó részén egy imádkozó férfi és egy nő térdel, mind­kettőjük fején korona. Az egymással szembe forduló és felfelé tekintő királyi pár kétségtelenül az első oldal felső képén, a trónuson áb­rázolt I. Lajos magyar király, valamint felesége, Erzsébet. Az A betű felső részéről egy koronás-glóriás női mellkép tekint le rájuk, akinek jobbjá­ban pálmaág, baljában pedig a kerék Alexandriai Szent Ka­talint idézi. Az iniciálé jelen­tőségének kérdése sokszor felvetődött az elmúlt száz év szakirodaimában. Kiemelt helyének megértésére tett kísérletek - elsősorban - a datálás végett születtek meg. De egyre nagyobb hangsúly terelődik a felé, hogy megfejt­sék, miért éppen Alexandriai Szent Katalinhoz fohászko­dik a királyi pár. Többen úgy vélik, hogy I. Lajos leányának, Katalinnak volt a védőszent­je, s a kódex éppen a fent em­lített küldöttségjárás idején - 1374 és 1376 között -, a francia királyi udvarral Kata­lin eljegyzése ügyében foly­tatott tárgyalások alkalmával, ajándékozás céljából készült. Ez így akár rendben is lehet, de mégis csak fel kellett ten­nie a kutatásnak azt a kérdést, hogy I. Lajos és felesége külö­nösképpen miért tisztelte ezt a szentet, miért nevezték első­szülött leányukat Katalinnak, s miért építtetett a király Szent Katalin-ká­­polnát Székesfehérvárott, amelybe végül temetkezett? Csapodiné Gár­donyi Klára vetette fel esőként a krónika 1987-es fakszimile kiadásának előszavában, hogy a képen a királyi pár tulajdonképpen gyermekáldásért fohászkodik Alexandriai Szent Katalinhoz, amire legendájában is utalnak bizonyos vonások. A Katalin legenda 14. századi csodálatos gyermekáldás történettel való kiegészüléséről, annak magyarországi ismertségéről, vala­mint a tizenhét esztendeig gyermektelen királyi pár gyermekáldásért, Ka­­talini közbenjárásért való fohászáról Holler László írt remek tanulmányt 63 Détshy 1964, Sugár 1984 121. alapján Kozák 1989-1990. 45 I I 11. A vártörténeti kiállítás részlete a Gótikus Püspöki palota emeletén (fotó: Halász Noémi)

Next

/
Thumbnails
Contents