Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)

H. Szilasi Ágota: Alexandriai Szent Katalin gótikus kőszobra az egri vár állandó kiállításában

H. SZILASI AGOTA

e világ bölcsességének hiábavalóságát. A császárnak tetszett Katalin okos beszéde, aki érveivel sarokba szorította a nagyhatalmú uralkodót, de az mégis kényszeríteni akarta a királylányt, hogy mutasson be áldozatot a bálvány-isteneknek. Katalin ezt megtagadta, és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. Maxentius ezért sürgősen Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A tudományukra hiú bölcsek azonban egymás után hajoltak meg Katalin érvelése előtt, egytől-egyig alul maradtak, sőt a leány bizonysága hallatán keresztény hitre tértek. így nem kerülhették el a császár dühét és a máglyahalált. Amikor jajgatások közepette a vesztőhelyre vitték őket, Katalintól azt a biztatást kapták, hogy a tűzhalál pótolhatja a keresztséget, és ha hisznek, elnyerik az örök életet.

„Mert hogy neked bizont mondjunk,

Lám, igen sok bölcset láttunk,

De ily szókat nem hallottunk,

És ily nagy szégyent sem vallottunk.

Mert hogy őnéki szavát hallók,

És bölcsességét meglátok,

Megindula az mi testünk,

És megrémüle mi szívónk,

Úgyannyira, hogy megnémulánk,

És Krisztus ellen nem szólhatánk.

Mert mi nem ember szól őtőle,

De Szentlélek szól belőle."

Maxentius ezek után megkísérelte a szép és okos lányt mennyei jegyesétől elválasztani, feleségéül kívánta, Róma császárnéjává óhajtotta tenni. Katalin természetesen kitartott hite mellett. Maxentius dühében erőszakhoz folyamodott: letépetté Katalinról ékes ruháját, és ólmos ostorokkal megostoroztatta, majd börtönbe vetette. Ott több angyal, de maga Krisztus is meglátogatta, s hitében erősítette. Titokban a legfőbb hadvezér kíséretében a kíváncsi császárné is felkereste, s Katalin szavára mindketten keresztény hitre tértek. Ekkor a császár készíttetett egy késekkel fölszerelt, kerekekből álló kínzószerkezetet, ami félelmetes zajt keltett. Katalin azonban nem rémült meg. Kerékbetörésekor angyalok mentették meg: a szögekkel és pengékkel kivert kerék szétrepedt, darabjai szanaszét szóródtak, sok katona s több ezer, a kivégzésen bámészkodó pogány halálát okozva. A látványtól megrémült tömeg tiszteletet adott a keresztények hatalmas Istenének. A császárné is kérlelte urát, hogy hagyjon föl a harccal, amelyet Isten ellen folytat, s maga is megvallotta, hogy hisz Krisztusban. Erre a császár őt is megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz megtért katonával együtt fejét vette, végül kiadta a parancsot Katalin lefejezésére is.

Kivégzése előtt Katalin azért imádkozott, hogy aki szorongatottságában vagy halála órájában megemlékezik az ő kínjairól, azt segítse meg az ég! Bőséget lássanak kenyérben és borban, testük egészséget nyerjen és minden földi jóban részesüljenek! Óvja meg őket Isten a természeti katasztrófáktól, betegségtől s főleg a hirtelen haláltól! Testének tagját el ne veszítse, egészséges gyermeket szülhessen, és meg ne haljon gyermekágyban ! Miután a mennyből hang hallatszott, amely jelezte, hogy kérései teljesülni fognak, fejét a hóhér kardja alá hajtotta. Lefejezésekor sebeiből tej folyt.13 Majd angyalok jöttek, fölemelték a testét és elvitték, hogy a Sinai-hegyen temessék el.

„ Azonba nyakát lehajtá,

A nyakvágó hogy ezt látá,

33 Kivégzésének id. Lucas Cranach által festett egyik változata (1516), feltehetően a Szépművészeti Múzeum fent említett festményének párja, a Dunamelléki Református Egyházkerület

Ráday Gyűjteményének kiemelkedő darabja, http://mek.oszk.hu/01900/01918/html/

indexl430.html

Egy vágással úgy legyénté,

Hogy ez világból kivégezé.

Holott két csoda jelenék:

Elő, mert hogy fejét vevék,

Vér nem jára ő nyakából,

De tej folya derekából,

Az szízességnek jegyére,

Kiben lakék, mind míg éle.

Más csoda megent ez lön Hogy mennyből angyalok szál Iának,

És őneki ennyét szolgálának,

Hogy ő testét el-felvevék,

És Sínai-hegyre el-felvivék.

Ki oda oly messze vala,

Húsz napi menőföld vala.”

Valószínűleg a képtisztelet vitái és a képrombolás elől nyugatra menekülő szerzetesek vitték magukkal Rómába a 6-7. században görögül írt Katalin-passiót, ahol a 14. században gyermekkorának történetével egészítették ki. Eszerint Katalin a ciprusi király leánya, akit szülei csodás ajándékként kaptak Istentől. Apja a gyermekáldás reményében szüntelen áldozott a bálványisteneknek, de hiába. Mígnem Alforabius görög bölcs azt tanácsolta neki, hogy az egy Istennek képét öntesse ki aranyból, és áldozzon az előtt. A készülő szoborból csodálatosképpen feszület lett, melyet bevíve a pogány templomba, a bálványok mind lehullottak. Costus király kereszt előtt bemutatott áldozata után nem sokkal a királyné megfogant, majd leánygyermeket szült, akit Katalinnak neveztek el. Már tizenhárom éves korában kitűnt csodálatos okosságával, amelynek híre messze földön elterjedt. Costus halála előtt lelkére kötötte leányának, hogy a kereszten függő ismeretlen Istent mindig tisztelje, továbbá csak hozzá méltó szép, gazdag, bölcs ifjúhoz menjen feleségül.33 34 * * Miután fölserdült és megkeresztelkedett, másnap megjelent neki látomásában a Szűzanya, ölében a kicsi Jézussal, aki eljegyezte őt magának...

Alexandriai Szent Katalin tisztelete, ábrázolásai

Katalint a középkorban nagyon bensőségesen és széles körben tisztelték szüzességéért és bölcsességéért. Mivel a hit igazságát oly hatásosan védte, a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett - a nagy műveltségű királylányt koronával a fején s gyakran nyitott, az igét feltáró, az isteni tudást tartalmazó könyvvel a kezében ábrázolták. A párizsi Sorbonne Egyetem pecsétjébe is az ő alakját vésték, ugyanis a középkori főiskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok is védőszentjükként tisztelték. Miután utolsó imádságában a betegeknek és haldoklóknak ugyancsak segítséget kért, a késő középkorban gyakran a kórházak patrónájaként is megjelent; s mert a börtönben oly sokáig kínozták, és volt ereje azt elviselni, a foglyok is hozzá folyamodtak imájukban szabadulásukért. Legendája szerint a kínzására szerkesztett, majd összetört késes kerekek okán mindazok az iparosok, akik kerékkel foglalkoztak, szintén segítségül hívták - így mártíromságának felidézésekor gyakran ábrázolják oldalán kerékkel. A végső imája és a testéből kiömlő tej - a bőség, a termékenység, az anyaság - szimbolikus erejében bízva a házasságra készülő fiatal lányok is bizalommal fordulnak hozzá, hogy jó vőlegényre találjanak. S mivel a tej spirituális szinten a szellemi világba való bevezetődés, a tudás és a halhatatlanság jelképe," kivégzésének végső eszköze, a pallos is gyakran megjelenik szobrain.3'’ Katalin védőszentje

34 Az Érdy-kódex alapján (http://mek.niif.hu/04600/04657/html/unnepikii0102/unnepikii0102.html)

35 Pál-Újvári 2001.467.

36 Seibert-Verlag 1986.165-166.

41