Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)

H. Szilasi Ágota: Alexandriai Szent Katalin gótikus kőszobra az egri vár állandó kiállításában

H. SZILASI AGOTA

H. SZILASI ÁGOTA

ALEXANDRIAI SZENT KATALIN GÓTIKUS KÖSZOBRA

AZ EGRI VÁRÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSÁBAN*

„Idvezlégy szüzeknek rózsája, idvezlégy az mennyei királnak szerelmes jegyese...”

(Gömöry-kódex, 1516)

„Befejezéséhez közeledik az egri várban a Dobó-bástya újjáépítése... [környékén] azonban még nemjejeződött be a munka. A felső törmelékréteget lehántó gépek mögött éber szemekfigyelik, nem kerül-e elő a sokszor megbolygatottfelső rétegekből figyelemre méltó régészeti lelet. Mert soha sem lehet tudni, mit rejt a föld, vagy a többször átépített falmaradvány. így került elő ez évben a Dobó-bástya és a nyugati várfal csatlakozásánál egy középkori körtorony jelentős részlete, lőresekkel, másodlagosan befalazott középkori kőfaragvány-kőtöredékekkel. E körtorony egykori léte, helye ismert volt 1560-70 körül készült váralaprajzokról, de abból a felszín felett semmi sem volt látható. A Dobó-bástya újjáépítésével kapcsolatos munka szükségessé tette egyes rossz állapotú falmaradványok visszabontását. E munka közben jelentkeztek a középkori eredetű körtorony maradványai. Az is kiderült, hogy a körtorony felső részét a Dobó-bástya építésekor 1549-52- ben bontották le. E munkák során a körtorony alsó részét - ahol korábban börtön lehetett -, részben a bontásból kikerült kövekkel tömören eljalazták. [...] A körtorony eljalazott alsó részének kibontásakor gótikus kőfaragványok kerültek elő. Ezek közül az ajtó- és ablakkereteket a helyreállítás során visszaépítik majd a feltételezett korábbi helyükre. A többi darab kiállításra, vagy a múzeum kőtárába kerül. Az utóbbiak közül a legértékesebb egy női szent, valószínűleg Madonnának több darabban előkerült szobra. A szent hátán hosszan aláomló haj, gazdag redőzetü ruhájának festett részletei kitűnő mester munkájává avatják a most előkerült gótikus emlékünket. A szobortöredék másodlagos beépítésben is gondos elhelyezése’ - minden töredék illeszkedett egymáshoz - alapján arra gondolunk, hogy védő- és bajelhárító szerepet szántak neki. Ilyen megoldásokkal a középkori építészeti emlékeknél gyakran találkozunk... "- adta hírül Kozák Károly, az ásatást vezető régész, a szobortöredék megtalálásának körülményeit a Mai Magazin 1986. októberi számában.1

Ez a gazdag ruharedőzetű, valaha kékkel, pirossal és arannyal festett női szobor a Dobó István Vármúzeum állandó történeti kiállításának egyik legszebb, múltat idéző tárgya. Torzóként, fej és kéz nélkül - a fent említetek szerint -, másodlagos helyről,1 a vár hadierődítmény rendszerének kialakításakor megépített nyugati fal tömedék-anyagából került előd Fel* A témával 2012-ben kezdtem el foglalkozni a Szent György Lovagrend egri Nagypriorja felkérésére, miután a szoborral korábban foglalkozó Matthew Palmer nem vállalta a tervezett konferencián való részvételt, azonban korábbi kutatási eredményeinek felhasználását engedélyezte. PALMER 2002., 2007. Azóta folyamatosan gyarapodik a dolgozat, és a megszülető publikációk alkalmával sikerül egyre tágabb kontextusba helyezni ennek az egri kőszobornak a megszületését, létét és pusztulását. Az eddigi közlések listáját lásd az irodalomjegyzékben.

A Szent György Lovagrend Egri Nagypriorátusa 2012. június 2-án rendezte meg aktuális emlékülését Eger az Anjou királyok korában címmel. Európa legrégebbi magyar alapítású világi lovagrendjének ( 1326 - Károly Róbert király) modern felfogású továbbvivői - elsősorban történészek és régészek elhatározásából - 1990-ben értékőrző és terjesztő szándékkal vállalták fel a magyar szellemi és tárgyi értékek védelmét. A tudományok ápolása, a középkori katonai hagyományok feltárása és közkinccsé tétele, az elesettek és gyengék támogatása, a magyar közélet tisztaságának előmozdítása, a lovagi erények korunknak megfelelő gyakorlása és a nemzetek megbékélésének előmozdítása a rend célja.

1 Kozák 1986. 36. A szobor előkerüléséről Kárpáti János, Kozák Károly ásatásvezetője a következő közlést adta 2012-ben: a brigád egyik tagja, akifutva érkezett, irodámba érve lihegve

mondta: Főnök, megvan az aranyos kő, amiről mindig beszélt. Jöjjön gyorsan! - Megláttam a kövek között mégfekvő, de már jó pár helyen véletlenül megfúrt szobordarab felső részét, majd mellette a másik, alsó, még jobban megfúrt darabját is, egy fél napomba került, míg sikerült a szobor két, egykor (1548-1552 között) egymás mellé helyezett darabját egy kalapáccsal, egy vésővel, meg ecsettel, saját kezűleg kiszabadítani sértetlenül' a szobor kőanyagától sokkal erősebb, igen kemény mészhabarcsból. A szoborleletek körül pár darab kisméretű 5-10 cm festett kőtöredék is volt, talán véletlenül, talán a

emelő szépsége és az egri leletanyagban elfoglalt egyedi jelentősége miatt restaurálása után kiemelt helyet kapott a 2001 -ben újjárendezett történeti kiállításban. Eredetileg a harmadik teremben, a korábbi kiállításban is szereplő késő gótikus fa Mária szobrocska pandanjaként terveztük kiállítani a Szent családot és hat női szentet ábrázoló - feltehetőleg egy késő gótikus szárnyas Mária oltár' jobb oldali tábláját képező - kétoldalas fatábla közelében. Ám a vár középkori egyházközponti fontosságát hangsúlyozó, a gótikus várszékesegyház régészeti leletanyagát is bemutató második teremben, korának inkább megfelelő közegben került elhelyezésre. Vele szemben, a Képes Krónika bevezető lapjának nagyméretű másolatán4 is felidéződik alakja. A kezdő A iniciáléban térdelő királyi házaspár felett jelenik meg pálmaágat és kereket tartó koronás figurája, felemelve a mitologikus-szimbolikus szintre az adorálókat.' A mennyei hatalom, a hit transzcendens kékjébe burkolt terem falai között így jobb, kiemelt helyet találtunk számára: a bejárási útvonal hangsúlyos pontján áll, külön üvegvitrinben.6

Első bemutatkozás

A Budapesti Történeti Múzeumban, a Budavári palota földszintjén és a középkori királyi palota romterületén, nevezetesen a gótikus nagyteremben és a dongaboltozatos pincében 1987. május 29-én nyílott meg az a kiállítás, mely a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjának nagy vállalkozásaként Luxemburgi Zsigmond király (szül.: 1368, kir.: 1387-1437) éppen ötven éven át tartó uralkodásának művészeti emlékeit gyűjtötte össze - trónra lépésének 600. évfordulóján. A kiállítás rendezői és a hozzá tartozó tanulmánykötet és katalógus írói (a marxizmus berögződött feudalizmus-felfogásával szemben) törekedtek a műalkotások tágabb kontextusba helyezésével, a történeti, művelődéstörténeti jelenségek felvázolásával, az uralkodó személyiségének, a kor társadalmi viszonyainak, a politikai állapotok bemutatásával a művek létszobor részeként [. . ] A szobor feje hiányzott, a nyakrésznél régi törésiJelűiét és vaskos erős habarcs volt. ennek ellenére azonnal keresni kezdtem, de az egész felület átvizsgálása negatív eredménnyel zárult. A szobor biztonságba helyezése után másnap, az eddig kitermelt kőhalmot teljesen átrakattam, majd az előző szállítmány helyszínén is átvizsgáltuk a leöntött kődarabokat, hátha véletlenül előkerül! Hiába. A szobor két részének egymáshoz helyezése is bizonyítja, hogy a szobor már bekerülésekor rég törött volt, tehát fejét hiába is kerestük, csak a vak szerencse segíthetett volna. "

2 Kozák 1989-90.349.

3 Alsó-rajnai mester, 15. század vége: Jézus születése. Madonna a gyermek Jézussal és öt női szenttel, olaj, fatábla 108x71 cm DIV Ltsz.: 55.198. Provenienda: Kerekes Arvéd egri kanonok gyűjteményéből, 1901.; Líceumi Képtár 1950. A fatábla belső oldala Jézus születésének jelenetét ábrázolja Máté és Lukács evangéliuma szerint. Külső oldalán (a szárnyak zárt állapotában látható képtelületen) két, egymás fölötti sávban öt női szent - Alexandria Szent Katalin, Antiochiai Szent Margit, majd Nagy Szent Gertrúd, Szent Apollónia, Szent Orsolya - jelenik meg, élükön a gyermek Jézust tartó Madonnával. Alexandriai Szent Katalin a felső sorban, rögtön Mária után következik, szinte a legkiemeltebb alakja a képnek. Zöld ruháját piros köpeny fedi, arany-glóriás fején korona. Jobb kezében bárdot tart, bal kezével pedig egy derekáig érő, szögekkel, késpengékkel kivert, összetört kocsikerékre támaszkodik.

4 Visszaemlékezések szerint ez, a ma már szinte műalkotásként kezelt festmény a második Kozák-féle kiállítási koncepció részeként született, és lett a kiállítás része 1980-tól (megnyitó: 1980. március 21.). Alkotó: Csont István (1944-1992) grafikusművész (adatközlő: Fodor László régész).

5 Szobrunk ilyetén elhelyezésének jelentőségét a későbbiekben, a datálás kérdésének kifejtésekor részletezzük.

6 Fodor-H. Szilasi -Berecz 2004.12.

37