Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Fajcsák Attila: Az egri vár 19. századi kálváriája. Szabó János Győző emlékének
FA)CSAK ATTILA Lénárt Andor 1982 Az egri vár feltárásának története 1949-ig. (Studia Agriensis 2.) Dobó István Vármúzeum, Eger. Lőkös István 1980 Vitkovics Mihály válogatott művei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. MAHOVSZKYjÓZSef 1830 Egér-Várának Düledékei között felemelt Meg-Váltónk’Koporsó-Emlékének felszentelésén tartott Szent Beszéd... Nyomtató az Érseki Lyceum betűivel, Eger, 5-27. Nagy Sándor 1983 Aservita búcsú. (Kézirat) Eger. Oscyányi Vilmos 1980 Marco Casagrande Eger várbeli Szent István király szobrának restaurálása. In: Az Egri Múzeum Évkönyve XVI-XV1I. (1978-1979), Dobó István Vármúzeum, Eger, 245-270. PyrkerJános Emlékkönyv 1987 Hölvényi György (szerk.) Eger. Pyrker János László 1987 Mein Leben. Válogatás, (ford.: Pelle András), In: Hölvényi György (szerk.): Pyrkerjános Emlékkönyv. Eger, 9-88. Sugár István 1976 Dobó István síremléke. Eger. 1987 Pyrker János László érsek és Eger városa. In: Hölvényi György (szerk.): Pyrkerjános Emlékkönyv. Eger, 89-156. Szabó Ignác 1898 Eger város múltjából. Korrajzok. Eger. Szilágyi István 1980 Kálváriák. (Építészeti hagyományok) Corvina Könyvkiadó, Budapest. Szmrecsányi Miklós 1937 Eger művészetéről. Tanulmányok és jegyzetek a hazai barokk történetéhez, (sajtó alá rendezte: Kapossy János és Radisics Elemér) Budapest. Tárkányi B. József (szerk.) 1863 Szent kalauz a Miskolczi Kálváriára. Imádságok és énekek. Eger. Türk Frigyes 1907 Egri útmutató. Az 1907-iki Országos Dalünnep alkalmára. Eger. Wimmer M. Anzelm 1943. Az egri kolostor. In: Benizi Szent Fülöp és kora. Magyar Szervita Rend Tartomány, Budapest. RÖVIDÍTÉSEK: HMM - Heves Megye Műemlékei MNL HML - Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára EÉL - Egri Érseki Levéltár Par. Agr. - Parochia Agriae ATTILA FAJCSÁK THE EG EH CALVARY The Calvary in Eger Castle played an important part in the religious life of those living in the archdiocesan town ofEger and its immediate surroundings. The idea of having a centre of worship came from the archbishop ofEger, János László Pyrker, in the first halt ot the 19th century. Initially he erected three crosses on the castle’s Szép (Beautiful) Bastion, the highest point in the town, whose consecration took place on 23rd March 1828. Following this a Chapel of the Holy Sepulchre was built nearby in what had once been a barracks room. It bore an uncanny resemblance to the Holy Sepulchre in Jerusalem. The chapel’s ceremonial consecration took place on 9th April 1830, Good Friday. It was in that same year that work began on the seven niches containing the Stations ot the Cross, which had already been completed by the following summer thanks to the generous financial support of leaders both religious and secular. The number ot stations at the Eger Calvary differed significantly from the fourteen officially sanctioned in Roman Catholic liturgy. The main cause for this irregularity was probably the lie of the land at the castle, where there was simply not enough room on the road up to the Szép Bastion to house the large-scale carved stone reliefs in their decorated Neo-Classical chapels. The completion ofbuilding work on the sanctuary was marked by the consecration of the small bell which was hung in one ot the embrasures in the Gergely Bastion, an event which probably took place in 1839. Unfortunately it was the beginning of the archaeological excavations in the interwar period that played the greatest role in the destruction ot the Eger Calvary. It was the Holy Sepulchre and Stations 4 and 6 that were demolished first. From the 1950s further excavations saw the remaining five stations similarly damaged, eventually succumbing to the same fate. Soon after, the small bell was relocated to the wall of the castle museum office building. It was until recently only the wooden cross, and in a poor condition at that, that bore witness to what had once been the castles very own pilgrimage place.
