Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7-8-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 32. (Eger, 2016)
Ludányi Gabriella: Az Egri Líceum építészei. A Gerl-Fellner probléma
LUDANYI GABRIELLA 12, A Líceum lépcsői (fotó: Szántó György, 2012) szembetűnő különbözőségében mutatkozik meg legpregnánsabban. Egyértelmű, hogy a déli és északi homlokzatok ívelt timpanonja, a Hossz János és Halblechner Vencel által faragott csokros rokokó keretelések, az elszámolásokban emlegetett cirádák azonosíthatóak a Gerl által megrendelt faragványokkal.82 A főhomlokzat háromszögű timpanonja, az ablakok fuzéres háromszöges díszei, az erkélyt tartó gyámok antikos faragványai,*’ valamint a csillagásztorony egyszerű célszerűsége pedig az Eszterházy által megkívánt, Fellner által működése utolsó szakaszában végigvitt újabb ízlés követelményeit tükrözik. A pompás épüld már felépült, de teljes befejezését Fellner már nem érte meg. Hirtelen jött súlyos betegsége miatt 1780. március 10-én kelt levelében maga helyett Eszterházynak munkatársát, Grossmann József bécsi származású tatai építészt84 ajánlotta az egri, tatai és pápai folyamatban lévő feladatokra, akit Eszterházy el is fogadott, sőt utóbb őt bízta meg a szemközt építendő katedrális tervei elkészítésével is. Fellner Jakab még az év december 12-én meghalt, utódját a püspök főként a pápai építkezéseknél foglalkoztatta, de még két évig Egerben is ő irányította a munkálatokat. Grossmann szerepe a líceum építésében már nem volt jelentős, hiszen a még hátramaradt kisebb kőművesmunkák85 82 Szmrecsányi 1937.321. Universitatis Aedificium 1772,1775. évi számlák tételei. 83 Uo. 323. 1780-as és 1781-es évek. 84 MNL HML EÉGL Raksz. 1915. Hivatkozik: Voit 1969a. 333., Grossmann József (1747- 1785). Voit 1969b. Mesterek adattára. Grossmann számos kiváló oltárt, templombelsőt is tervezett. Vő. Voit 1960. 85 Dziám András Bauschreiber a püspöki titkárhoz 1781. november 3-án írt levelében beszámolt a munkálatok haladásáról. „Az normális Iskolák készek immár, és az Anatomiais ki vagon vakolva, Kápolnais ehéten alkalmasin elvégzödik... .Az Anatómiát Nem tudguk mivel kelletik kirakattni?.... márványkövünk nintsen több, csak ki a Szálához, és az Kápolnához szükséges. A: Szálát jövő héten elfogjuk kezdeni flastromozni márványkővel, mint az Vestibulon vagyon. Bibliotheca lassan folydogál... " MNL HMLXH-3f, 47. d. No. 178. 1782 márciusig befejeződtek. Végső soron a húsz év (1762-1782) alatt universitas céljára emelt épület masszív tömbje egységes látványt, rendeltetését külsejében is reprezentáló összképet ad, annak ritka példájaként, amikor a munkafolyamatok időbeli elhúzódása, összetettsége a régebbi értékek megtartását és az újabb kibontásának kezdetét jelenti. Az új ízlésvilág domináns megjelenése nem eklektikus közjáték, hanem a művészi szemlélet és igényesség kontinuitásának eredménye, ami egységbe és összhangba hozza nemcsak a két építész tevékenységét, hanem az építés hosszú időszakának stílus és korszakváltását is. A mű végső inventorának Eszterházyt tarthatjuk. Éppen az építkezésen eszközöltetett változtatások, de a belső kialakítás és díszítés következetes, koncepciózus összetettsége is bizonyítja, hogy Eszterházy az együttest a maga teljes és racionális komplexitásában tervezte és kezelte, s művészeit annak megfelelően választotta ki. Összefoglalva az építészcsere kérdését A korábbi szakirodalom főként Szmrecsányi nyomán Fellnerben vélte megtalálni a tervezőművészt, s az épületet mint oeuvre-je egyik kiemelkedő darabját kezelte. Soós Imre és Voit Pál 1960-as években a Heves megyei Topográfiát előkészítő levéltári kutatásai alapján azonban fény derült az első tervező, Jósét Gerl személyére is. A Szmrecsányi féle attribűció jogos cáfolása és Gerl működésének felfedezése azonban rövidesen szélsőséges megítélésbe csapott át, és teret nyert az a vélemény, ami szerint Fellner egri tevékenysége pusztán a kivitelezésre, illetve a főhomlokzat klasszicizáló ízlésű átalakítására korlátozódott volna, de olykor teljes munkásságát is megkérdőjelezve alaptalanul esett túlzó és elutasító megítélés alá. 117
