Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

BAGI ZOLTÁN PÉTER: Az időjárás mint a tizenöt éves háború hadműveleteit befolyásoló tényez

A hadjáratok kiterjesztése a késő őszi és téli időszakra

Mint ahogyan már bemutattam Gablmann és az oszmán hadvezetés tagjai közül is többen úgy vélték, hogy a hadjárati időt ki lehet terjeszteni októberre, novemberre, sőt akár decemberre is. A magam részéről úgy gondolom, hogy ajánlatuk alapjául 1593. késő őszének időjárása szolgálhatott. Kjátib Cselebi ugyanis történeti munkájában Christoph von Teuffenbach kassai főkapitány 1593. november 15-e és december 7-e közötti felső-magyarországi hadjáratának a sikerét a következőben látta: „Ebben az évben Allah rendeletéből Kászim napja után két hónapig kis nyár lett s a gyümölcsfák legtöbbje ki virágzott, sőt némelyik almafán diónagyságú alma is termett.”34 Meg kell azonban jegyeznem, hogy a három hetes sikersorozatnak éppen a beköszönő hideg decemberi időjárás vetett véget,35 és ezért került csak sor a következő év márciusában Nógrád megtámadására. Ezt az egy esztendőt leszámítva az egykori keresztény és muszlim történeti munkákban, illetve levelezésekben minden évből találunk feljegyzést a korán beköszöntött (a Kászim napot megelőző) és sokáig tartó, szinte elviselhetetlenül hideg idővel és bőséges csapadékkal kapcsolatban. A mostoha időjárás pedig hozzájárulhatott egy-egy ostrom sikertelenségéhez is. 1594 októberében az oszmán fősereg Győr elfoglalása után Komáromot vette ostrom alá. A török történetírók megemlítették munkáikban, hogy „a téli idő már elérkezett és Kászim napja is közel volt, s oly száraz hidegek jártak, hogy az ember kezét, lábát sem tudta összefogni.”36 így az „éjjel a hideg miatt az ostromsánczokat nem őrizték eléggé s a hitetlenek egy-kétszer kijöttek.”37

A hidegre fordult időjárás azonban nem csak az oszmán fősereget kényszeríttette arra, hogy elhagyja a magyarországi hadszínteret és téli szállásra vonuljon. Hiába javasolta Wolfgang von Unverzagt 1594. október 30-án és 31-én beadott irataiban az Udvari Haditanács tagjainak, hogy a Mátyás főherceg vezetése alatt sebtében összegyűjtött hadak használják ki Szinán nagy- vezír elvonulását, és támadják meg a szinte védtelen Győrt.38 Ez azonban

34 Cselebi 1916.211.

35 Illésházy 1863. 8.; Thurzó I. 1876. 42.; Istvánffy 2009. 143.

36 Cselebi 1916.231.

37 Pecsevi 1916. 112.

38 ÖStA KA Hofkriegsrat (HKR) - Wien Pr. Expedit (Exp.) Bd. 192. Fol.: 466r. No. 194.; ÖStA KA HKR - Wien Pr. Exp. Bd. 192. Fol.: 466r. No. 199.

88