Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

BAGI ZOLTÁN PÉTER: Az időjárás mint a tizenöt éves háború hadműveleteit befolyásoló tényez

hiszen több évtizedes, sőt évszázados tapasztalat volt, miszerint az oszmán fősereg csak néhány hónapot tud a magyarországi hadszíntéren tölteni. Az ázsiai vilajetek katonaságának gyülekeztetéséből, valamint a központ (Isztambul) és a hadjárat helyszíne közötti nagy távolságokból adódó idő- veszteség miatt júliusnál hamarabb nem kezdődhettek a hadműveletek. Az oszmán fősereg azonban csak október 26-ig, azaz Kászim napjáig (Kasim günü, vagy a keresztény kalendárium szerint Szent Demeter napja) maradt a hadszíntéren, ekkor ugyanis a hideggé váló időjárás miatt téli szállásra vonult.3 Mindezeket figyelembe véve a tizenöt éves háború folyamán több olyan szakvélemény is készült, amely egyrészt stratégiai, másrészt financiális4 okokra hivatkozva azt javasolta, hogy az udvar tartson mezei csapatokat szolgálatában a hadakozási holtidőnek számító hónapokban (télen és tavasszal) is. Ezek aztán még az oszmán fősereg magyar területre érkezte előtt, illetve eltávozása után hadműveletekbe kezdhettek volna. A hadjárat megkezdésének időpontjára a tavaszt, egészen pontosan április hónapot javasolta Zacharias Geizkofler az 1597 januárjában II. Rudolfhoz eljuttatott jelentésében. Kari von Liechtenstein 1601 késő őszén készült tervezetében szintén ezt az időpontot találta a legalkalmasabbnak a hadakozás elkezdésére.5 Egy hónappal későbbre - tehát májusra - javasolták a következő évi hadjárat kezdetét az 1600. december 12-én és 13-án Bécsben tartott haditanácskozás résztvevői.6 Általánosságban a hadműveletek tavaszi megkezdése mellett foglalt állást Prépostváry Bálint egri főkapitány, aki 1594. január 24-i keltezésű tervezetében az Esztergom, Hatvan, majd ezen várak elfoglalása után Buda és Pest ostromának megkezdését, lehetőség szerint, minél hamarabbi időpontban tartotta célszerűnek, mivel „az teöreök chazar derek

3 A flotta pedig Kászim napja közeledtével a tenger viharossá válása miatt téli kikötőkbe húzódott. Lásd: Tóth Sándor László: A török haditevékenység akciórádiusza a 15 éves háborúban. Hadtörténelmi Közlemények 32. 1985/ 4. sz. 761-785.; Tóth Sándor László: A Kászim- nap és a 15 éves háború. Hadtörténelmi Közlemények 108. (1995/2. sz. 25-33.

4 Bagi Zoltán Péter: A Német-római Birodalom és a Magyar Királyság kapcsolatai a 16-17. század fordulóján. Különös tekintettel a birodalmi gyűlésekre és a császári-királyi haderő szervezetére a tizenöt éves háború időszakában. Doktori disszertáció. Budapest, 2005. 211-234.; Heischmann, Eugen: Die Anfänge des stehenden Heeres In Österreich. Wien, 1925. 27-50, 101-105, 109-111.

5 Heischmann 1925. 34, 39.

6 Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA) Kriegsarchiv (KA) Alte Feldakten (AFA) 1600/12/7

80